Somogyi Ferenc (1906-1995) a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szerezte jogi diplomáját. A Jog- és Államtudományi Kar tanársegédjeként kezdte meg oktatói munkáját 1933-ban. 1937-ben a magyar magánjog története tárgykörből az egyetem magántanára… Read More »Somogyi Ferenc emlékkiállítás – Virtuális kiállítás
Mint minden tavasszal, a Történeti Gyűjtemények Osztálya idén is új időszaki kiállítás elkészítésén dolgozik. A téma minden évben kötődik valamilyen szinten a könyvtárhoz, hiszen nem titkolt célunk, hogy a gyűjteményeink… Read More »Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig – Virtuális kiállítás
Dr. Berde Károly hadinaplói
A Pécsi Tudományegyetem Orvoskari Gyűjteménye őrzi Berde Károly, az Erzsébet Tudományegyetem bőrgyógyász professzorának első világháborús hadinaplóit, melyek a család ajándékaként kerültek a gyűjteménybe. A naplók a háború első napjaitól egészen 1918 novemberéig követik végig Berde Károly frontélményeit.
Read More »Egy zászlóalj-segélyhely élete az első világháborúban
Az egyetemtörténeti gyűjtemény jelentős fogászattörténeti anyaggal is rendelkezik. 2008-ban egy fogászattörténeti kiállításon már bemutatásra került gyűjtemény egy része. Az Erzsébet Tudományegyetem Stomatológiai Klinikájáról fogászati műszerek, fogászati szék, alapanyagok (amalgám, kaucsuklapok, stb.), valamint Oravecz Pálhoz és id. Kollár Lajoshoz köthető tárgyak, festmény, fotók, valamint tudományos munkáik is megtalálhatóak gyűjteményünkben.
Read More »A pécsi Stomatológia Intézet műszerei
Az 1848/49-es pécsi aprónyomtatványokról szóló bejegyzés első része egy évvel ezelőtt jelent meg „Forradalom, színház, sajtó” című időszaki kiállításunk apropóján, amely április 30-ig még megtekinthető a Történeti Gyűjtemények Osztályán. Az első részben Kelemen József pécsi kanonok hagyatékáról, a hírek terjedésének 19. századi viszonyairól és az 1848 decemberéig megjelent aprónyomtatványokról olvashatnak részletesen.
Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?
Prinz Gyula földrajztudós több személyes tárgyát is őrzi a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény, így pipáit a hozzá tartozó dohány- és gyufatartóval. Prinz Gyula előszeretettel pipázott, egyik legismertebb fotóján is pipával a szájában láthatjuk. Gyűjteményünkben legismertebb művei mellett fotók és egy kéziratos önéletrajz [i] is megtalálható.
Read More »Prinz Gyula pipái
Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.
Read More »Comenius-adaptációk nyomában
Mansfeld Géza Universal márkájú órája 2014-ben került a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménybe Berde Botond családjának adományaként. Az órát Mansfeld Géza ajándékozta Berde Botondnak [i] svájci tartózkodása idején.
Read More »Mansfeld Géza órája
Carl von Linné, eredeti nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus. Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként.
Mondhatjuk, hogy az égiek már születése előtt elrendezték a sorsát, mivel a tudományok iránt érdeklődő atyja az udvarukban álló hársfa (svédül lind) nyomán választotta családnevéül a latinos hangzású Linnaeus nevet. Svédországban akkoriban még nem terjedt el a családnév használata.
Read More »Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot
Talán nincs is olyan kert Magyarországon, amelyben ne virulna legalább egy bokor rózsa. Ehhez a csodálatos növényhez a bibliai idők óta számos legenda, néphit, szimbólum kapcsolódott. Egyszerre vált Szűz Mária és az izzó szerelem jelképévé. Törékenységével megidézi a női gyengédséget, hegyes tüskéivel pedig a durvaságot, távolságtartást.