Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.
Közismert jelenség a tudományban és az irodalomban, hogy szerzők és művek hatnak egymásra, egy-egy mű pedig műfajteremtő jelleggel is bírhat, amelyet később sokan sokféleképpen adaptálhatnak. Különösen igaz ez a tankönyvekre, ahol a 18. és 19. században teljesen elfogadott eljárás volt a szó szerinti fordítás, egyes műfaji elemek, a szerkezet, sőt, szövegek szó szerinti átvétele is.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a tankönyvek műfajára Johannes Amos Comenius munkássága volt a legnagyobb hatással, különösen pedig Orbis Sensualium Pictus című műve, amely 1658-ban jelent meg Nürnbergben latin és német szöveggel. Az 1669-ben megjelent háromnyelvű kiadásban a latin és a német mellett már a magyar nyelv is szerepel. [1]
Comenius 1650 és 1654 között Sárospatakon élt, ahol megpróbálta a gyakorlatba is átültetni pedagógiai elveit. Szerinte az emberi ismeretet a legegyszerűbb, legáltalánosabb alapfogalmakra kell visszavezetni, és ki kell dolgozni az alapvető fogalmak egymáshoz való kapcsolódásának rendszerét is. Ezt a mindent átfogó tudományt nevezte pánszófiának. Ennek az elvnek a megvalósítását fedezhetjük fel az Orbis Sensualuim Pictusban. [2]
A művet az első képekkel illusztrált tankönyvként tartjuk számon. Minden lecke a világ egy-egy jelenségét mutatja be. A cím alatt szerepel egy metszet, a metszet alatt pedig egymással párhuzamosan több hasábban a jelenség leírása több nyelven. A mű didaktikai elve a szemléltetés: először következik a jelenség megfigyelése majd a szóbeli magyarázat. Témáit az embert körülvevő környezetből meríti. A leckék a világ leírásával kezdődnek (Az Isten, A világ, Az ég, A víz), majd következik a természet (A házi madarak, Négy-lábu állatok, Csúszó-mászó állatok), és többek között sor kerül a mesterségek bemutatására is (A len-mivelés, Az ács, A borbély műhely). A mű legfontosabb újítása az volt, hogy a gyermekkel szemléltetés útján kívánta megismertetni saját környezetüket, a tárgyi ismeretek megszerzése pedig szorosan kötődött a nyelvi készségek fejlesztéséhez. [3] Comenius szövege több formában hatott az utókorra: láthatunk példát szó szerinti átvételre, műfaji adaptációra, pedagógiai elvei pedig a mai tankönyveknek is alapjául szolgálnak.
A Történeti Gyűjtemények Osztályán a mű két példánya található. A korábbi egy háromnyelvű – latin, német, magyar – 1708-as nürnbergi kiadás, amely az Erzsébet Tudományegyetem Könyvtárából származik. Pontos címe: Orbis Sensualium Pictus Trilinguis […] Latina, Germanica, Hungarica. (Jelzet: 126370) Egy másik példány a Klimo Könyvtár állományában található, amely szintén háromnyelvű – magyar-német-szlovák –, és 1798-ban adták ki Pozsonyban Orbis pictus, in Hungaricum, Germanicum et Slavicum translatus, et hic ibive emendatus címmel. (Jelzet: Sz. S. IX. 4.)
Múlt hónapban egyik kutatónk a magyar mint idegen nyelv tanításához keresett forrásokat, így került látókörünkbe Bél Mátyás könyve Der Ungarische Sprachmeister címmel, amely nagyjából annyit tesz, mint „Magyar nyelvmester”. A kötetet Meliboeo álnéven adta ki Kolozsváron 1731-ben.
Ez az első ismert magyar mint idegennyelv-tankönyv, és hiánypótló voltát bizonyítja, hogy többször átdolgozták, és több mint 17 kiadást élt meg. A könyv nem iskolai használatra készült, hanem az autodidakta tanulókat célozta meg, leginkább az országban szolgálatot teljesítő, magyarul nem tudó császári tisztviselők forgathatták haszonnal. A korszak közvetítő nyelve a latin volt, amely mindenki számára idegen nyelvnek számított, és amely a legkidolgozottabb módszertannal bírt. Ezért más idegen nyelvek tanításának módszere is alapvetően a latin nyelv tanításának gyakorlatából indult ki. A kötet első fejezete például a névszóragozást tárgyalja, a második pedig az igeragozást, ahogyan a latin nyelvtanok is. Sőt a nyelvtani szakkifejezéseket is latinul közli (declinatio, conjugatio), a magyarázatok azonban német nyelvűek. [4]
A mi szempontunkból most a függelék bizonyul érdekesnek, amely a következő címet viseli nyersfordításban: „Tanító elbeszélések, amelyekben (az olvasó könnyebb felfogására) a magyar szavak német megfelelőiknek majdnem teljesen megegyezően elrendezve levének”.[5] A 12 rövid „elbeszélés” két hasábba van szedve: a bal oldali magyar szöveg német megfelelője a jobb oldalon olvasható. Ezek az oldalak első ránézésre nagyon hasonlítanak az Orbis Pictusra, a két művet egymás mellé téve pedig bebizonyosodott, hogy Bél Mátyás szó szerint vette át Comeniustól a következő fejezeteket: „Az Istenrül, Az Istennek Gondviselésérül, Az emberrül, Az utolsó Itiletrül, Az Egrül, A Világról, A Tüzrül, A Levegő Egrül, A Vizrül, A Földrül, Az Országról és Tartományról, Európáról”.
A nyelvkönyv szerkezetileg két részre osztható. Az első, nagyobb rész tartalmazza a leíró nyelvtani részt, ahol a latin nyelv tanításából kiindulva tárgyalja a magyar nyelvet. A függelékben közölt Comenius-átvételek és szószedetek pedig a gyakorlást, az élő nyelv elsajátítását szolgálják. Az Orbis Pictus szövegei tehát, amelyek a tárgyi ismeretek elsajátítását a nyelvi készségek fejlesztéséhez kötötték, tökéletesen használhatók voltak a magyar mint idegen nyelv tanítására a korszakban.
Januárban a német Comenius Társaság munkatársa is megkeresett e-mailben egy kéréssel. Korábban már vizsgálta a Klimo Könyvtárban található Comenius-köteteket, és most Comeniushoz kötődő további szerzők műveire lett volna kíváncsi. A keresett szerzők közül Friedrich Justin Bertuch műveiről tudtam visszajelezni. hogy nálunk megtalálhatóak.
Az Erzsébet Tudományegyetem könyvtárában található egy 9 kötetes német-francia kétnyelvű sorozat Bilderbuch zum Nutzen und Vergnügen der Jugend címmel, magyarul „Képeskönyv az ifjúság hasznára és szórakoztatására”. Bécsben adták ki 1802 és 1805 között. Emellett a Klimo Könyvtár katalógusa alapján a sorozat egy másik kiadását is azonosítani lehetett. Ez egy 12 kötetből álló magyar-latin-német-francia négynyelvű kiadás, amely szintén Bécsben jelent meg 1805 és 1809 között. Címe: Természethistóriai [6] képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére.
A kutató ezután megkért, hogy a német-francia kiadás első kötetének kiadási évszámát ellenőrizzem, mert az ő ismeretei szerint az általam megjelölt évben nem adtak ki az első kötetből. A címlapon viszont változatlanul az 1805-ös év szerepel, amelyet szkennelve el is küldtem. Kiderült, hogy az első kötet eddig regisztrált 1801-es, 1808-as és 1813-as kiadásán túl létezik egy 1805-os kiadás is, amelynek egyetlen ma ismert példánya a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontban található!
Comenius hatását nem nehéz észrevenni a mű szerkezetén: a több ábrát tartalmazó egyoldalas metszeteket mindig négy oldal szöveg követi, amely az ábrázolt jelenség leírását tartalmazza egy-egy oldalon latinul, magyarul, németül és végül franciául. A pedagógiai elvekről pedig maguk a kiadók nyilatkoztak a négynyelvű kiadás magyar előszavában, ahol a szemléltetés fontossága mellett érveltek, és reflektáltak az Orbis Pictus műfajteremtő jellegére és a számos adaptációra. „A gyermek legelső oktatását nézegetéssel egybekötött tanítással kell kezdeni, és e’ végre sok s’ mindenféle dolgok helyesen leábrázolt képeit kell szemek eleibe rakni. […] A’ honnan már Comeniusnak az a’ szerentsés gondolat ötlött elméjébe, hogy ezt az ifjúság tanításában észrevett fogyatkozást a’ mindenütt esmeretes Orbis pictus nevű munkájával háríttsa el. Az ő hasznos próbatételének idővel számos követői lettek, míg végre ez az általa közönségessé tett igasság az újjabb Nevelőktől minden oldalról megvizsgáltatván, már azólta az övéhez hasonló Képeskönyvek is sokkal nagyobb tökélletességgel készíttetnek.” [7]
A tizenkét kötet témái között szerepelnek az emlősök, madarak, halak, bogarak, férgek, növények és ásványok, amely a természettörténet, tárgynak felelt meg az elemi iskolában. A kiadó szerint a mű „több más Ts. K. alsóbb Oskolába is bévétetett, a’ mely hasznos voltának új bizonysága.” [8]
Az előszóban a magyar fordító megjegyezte, hogy néhány helyen kénytelen volt magyarázatot fűzni a szöveghez, ugyanakkor „új szókat maga nem faragott, sem azoktól nem költsönözött, kik nyelvünket mivelni akarván, természete ellenvaló szókat szórtak belé; a’ mire szükségünk nem lett vólna.” [9] Az idézet is elárulja, hogy a nyelvújítás évtizedeiben járunk, amikor a magyar nyelvet művelőknek állást kellett foglalniuk neológus vagy ortológus beállítottságukról. A fordító nyilvánvalóan ez utóbbiak közé tartozik. Hogy mennyire nehéz helyzetben volt, arra elég néhány példát hoznunk az állatok elnevezéseiből: Tzebra Ló, Leptses Dudu, Tevepárdutz Giraffa, Tserepes Tekenősbéka, Légyián Gyík, Lappóniai Nyargalótz, Repülő Dioméd, Tzibét Petymeg.
A fent bemutatott két Comenius-adaptáció véletlenszerűen került le a polcokról az elmúlt hónapban, de egymás mellé helyezve őket, láthatóvá vált az Orbis Pictus hatástörténetének néhány vonása. A téma részletes feltárása akár egy új kutatás témája is lehetne.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Irodalom:
Bél Mátyás: Der Ungarische Sprachmeister: Oder Kurtze Anweisung zu der Edlen Ungarischen Sprache. Nebst Einem Anhang von Gesprächen Zum Nutz und Dienst der Hochlöbl. Deutschen Nation. Clausenburg, Gedruckt in der Academischen Buchdruckerey der Gesellschaft Jesu, 1731. Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Muzeális Dokumentumok, 134585.
Bertuch, Friedrich Justin: Bilderbuch zum Nutzen und Vergnügen der Jugend … Porte-Feuille instructifet amusant pour la Jeunesse … Wien, Gedruckt bey Anton Pichler, 1802–1805. ( 9 Band) Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Muzeális Dokumentumok, 7446.
Bertuch, Friedrich Justin: Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére. Új kiad. Novus orbis pictus juventuti instituendae et oblectandae. Bilderbuch zum Nutzen und Vergnügen der Jugend. Port-feuille instructif et amusant pour la jeunesse. Wien, Gedruckt bey Anton Pichler, 1805–1809. (12 Band) Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár, Sz.D.I.1–12.
Comenius, Johannes Amos: Orbis pictus, in Hungaricum, Germanicum et Slavicum translatus, et hic ibive emendatus. Posony, S. P. Weber, 1798.
Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Klimo Könyvtár, Sz. S. IX. 4.
Comenius, Johannes Amos: Orbis Sensualium Pictus Trilinguis […] Latina, Germanica, Hungarica. Norimbergae, Martinum Endterum, 1708. Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya, Muzeális Dokumentumok, 126370.
Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. 2001. [Utolsó letöltés: 2019.02.04.]
Vasdinnyey Miklós: Egy tankönyv a korabeli tudományosság tükrében – Bél Mátyás: Meliboei ungarischer Sprachmeister in siebenter Auflage. Preßburg, bei Johann Michael Landerer, 1793. Neveléstörténet, 2007/3–4. [Utolsó letöltés: 2019.02.05.
Képjegyzék:
Pécsi Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Történeti Gyűjtemények Osztálya Klimo Könyvtár = PEK TGYO KK
- kép. Orbis Sensualium Pictus Trilinguis […] Latina, Germanica, Hungarica. Címlap. PEK TGYO 126370.
- kép. Orbis Sensualium Pictus Trilinguis […] Latina, Germanica, Hungarica. 222 p. PEK TGYO 126370.
- kép. Bél Mátyás magyar nyelvkönyvének címlapja. PEK TGYO 134585.
- kép. A Comenius-átvételek azonosítása. Orbis Sensualium Pictus Trilinguis […] Latina, Germanica, Hungarica. 282-283 p. PEK TGYO 126370; Bél Mátyás: Der Ungarische Sprachmeister, 93. p. PEK TGYO 134585.
- kép. Bertuch, Friedrich Justin: Bilderbuch zum Nutzen und Vergnügen der Jugend. 1. Band. Wien, Gedruckt bey Anton Pichler, 1805. Címlap. PEK TGYO Muzeális Dokumentumok, 7446.
- kép. Részlet a Bilderbuch négynyelvű kiadásából. PEK TGYO KK, Sz.D.I.1.
- kép. Részletek a Bilderbuch négynyelvű kiadásából. PEK TGYO KK, Sz.D.I.1
[1] Pukánszky–Németh 2001.
[2] Pukánszky–Németh 2001.
[3] Pukánszky–Németh 2001.
[4] Vasdinnyei, 2007.
[5] „Lehr-Erzehlungen in welchen die Ungarische Wörter denen Teutschen fast meistentheils (dem Leser zum leichteren Begriff) gleichlautend eingerichtet seynd.” Bél, 1731. 81.
[6] A korszakban a természethistória vagy természettan kifejezés alatt az állatvilág, a növényvilág és az ásványok vizsgálatát, leírását értették.
[7] Bertuch 1805, [13].
[8] Bertuch 1805, [14].
[9] Bertuch 1805, [16].