Skip to content

Kutatóterem

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

II. rész

Az 1848/49-es pécsi aprónyomtatványokról szóló bejegyzés első része egy évvel ezelőtt jelent meg „Forradalom, színház, sajtó” című időszaki kiállításunk apropóján, amely április 30-ig még megtekinthető a Történeti Gyűjtemények Osztályán. Az első részben Kelemen József pécsi kanonok hagyatékáról, a hírek terjedésének 19. századi viszonyairól és az 1848 decemberéig megjelent aprónyomtatványokról olvashatnak részletesen.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

Comenius-adaptációk nyomában

7. kép. Részletek a Bilderbuch négynyelvű kiadásából.

Februári bejegyzésünk témája az elmúlt hónap kutatói kérései kapcsán fogalmazódott meg. Két egymástól független kérésnek volt ugyanis egy közös pontja: mindkét keresett mű Comenius Orbis sensualium pictus című könyvére vezethető vissza. Az egyik kérés Friedrich Justin Bertuch Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére című munkájára vonatkozott, a másik pedig Bél Mátyás magyar mint idegen nyelv könyvére, melynek címe: Der Ungarische Sprachmeister. Az említett művek közötti kapcsolat első ránézésre nem egyértelmű, némi vizsgálódás után azonban viszonylag egyszerűen megragadható.

Read More »Comenius-adaptációk nyomában

Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

Carl von Linné, eredeti nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus. Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit (a taxonokat) és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként.

Mondhatjuk, hogy az égiek már születése előtt elrendezték a sorsát, mivel a tudományok iránt érdeklődő atyja az udvarukban álló hársfa (svédül lind) nyomán választotta családnevéül a latinos hangzású Linnaeus nevet. Svédországban akkoriban még nem terjedt el a családnév használata.

Read More »Egy svéd tudós, aki rendszerbe foglalta a világot

Rózsa Újság. Egy különleges pécsi folyóirat, melyben az esztétika és a tudomány találkozik

3. kép. Illusztráció a Rózsa Újság III. évfolyam első számából

Talán nincs is olyan kert Magyarországon, amelyben ne virulna legalább egy bokor rózsa. Ehhez a csodálatos növényhez a bibliai idők óta számos legenda, néphit, szimbólum kapcsolódott. Egyszerre vált Szűz Mária és az izzó szerelem jelképévé. Törékenységével megidézi a női gyengédséget, hegyes tüskéivel pedig a durvaságot, távolságtartást.

Read More »Rózsa Újság. Egy különleges pécsi folyóirat, melyben az esztétika és a tudomány találkozik

Az alkímia filozófiai háttere

Az alkímia egy ősi beavatási rendszer. Az alkímia a metafizika szempontjából általában a lélek megtisztításának, felemelésének és megváltásának folyamatait rejti, ennél fogva lényegét tekintve kevésbé kötődik a modern kémiához. Az alkímia mélyebb megértéséhez más megközelítésre van szükség, hiszen kétségtelenül jóval több köze van a görög filozófiához, és annak szerves folytatásaként kell tekintenünk rá. Mélyebb megértéséhez tehát ezt a fonalat kell követnünk, vagyis az alkímia mögötti filozófiai rendszer feltárását kívánjuk a továbbiakban elvégezni. Írásom ezért nem elsősorban az aranycsinálók és kezdetleges kémiai kísérletek világát, hanem a mögötte megbúvó filozófiai irányzatot kívánja feltérképezni.

Read More »Az alkímia filozófiai háttere

Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből

8. kép. Az állandó színház és az Eszterházy vendéglő

Bevezetés

Balatonfüred a legutóbbi időben a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán két kiállításban is megjelent, ezért lassan időszerűvé vált egy blogbejegyzés a városról. A 2016-os időszaki kiállítás „Jöjjön e forráshoz, egészséget lel itt.” Gyógyító vizek és fürdőkultúra címmel egy teljes vitrint szentelt a balatonfüredi gyógyvíznek. [1] Idén Forradalom, színház, sajtó. Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén nyílt meg időszaki kiállításunk, ahol a pécsi színlapok mellett füredieket is bemutatunk, érzékeltetve a 19. századi színjátszás történetének párhuzamos vonásait.

Balatonfüred gyakori megjelenítésének hátterében az osztály forrásadottságai húzódnak. Rendelkezésünkre állnak ugyanis kis- és aprónyomtatványok a 19. századi Füredről. De vajon hogyan kerültek a pécsi püspöki könyvtárba füredi aprónyomtatványok?

Read More »Aprónyomtatványok a 19. századi Balatonfüred életéből

Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

I. rész

Idén, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója kapcsán számos tanulmánnyal, cikkel, kiállítással emlékeznek meg az akkori eseményekről. A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán van egy sajátos forrástípus, amely lehetővé teszi, hogy ne a jól ismert eseménytörténetet mondjuk el újra, hanem új szempontból mutassuk be a korszakot és annak pécsi vonatkozásait.

Read More »Hogyan jutottak el a pécsiekhez az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hírei?

Átragasztott történelem

A PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán, a kutatóteremben található egy földgömb, nem mondható antik darabnak, csak kopottnak, a 20. század középéről származik. Régiség és műgond tekintetében nyomába sem ér a könyvtárban őrzött 1707-ben Amszterdamban kiadott földgömbnek és éggömbnek. Ha azonban alaposabban megnézzük a felületét, feltűnik, hogy néhány helyen, mintha utólag ragasztották volna rá egyes feliratokat és területeket. A Moszkvától a Csukcs-félszigetig húzódó Szovjetunió felirat szemmel láthatóan utólag került a földgömbre. Ha tovább vizsgálódunk, és a további rétegeket keresve végighúzzuk ujjainkat a földgömb felületén, újabb átragasztásokkal találkozhatunk Közép-Kelet Európa, Pakisztán, Vietnam, Mandzsúria, Észak- és Dél-Korea esetében. Földünk válságrégiói szó szerint kitapinthatóvá válnak a második világháborút követő években…

Read More »Átragasztott történelem

Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

Az elmúlt időszakban irányult a figyelem Kelemen József, pécsi kanonok (1790–1868) hagyatékának, Történeti Gyűjtemények Osztályán fellelhető nyomtatványaira, azon belül is a gyűjtemény tetemes részét képező sajtó- és könyvelőfizetési felhívásokra. E dokumentumok tüzetesebb megvizsgálása után olyan kérdések merültek fel, amelyeket a gyűjtemény, a forrásbázis és a korabeli, azaz az 1850-es évek pécsi sajtóviszonyainak vizsgálatára késztettek. A továbbiakban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, felhívva a figyelmet egy rendkívül érdekes forrástípusra, röviden elemezve a Bach-korszak sajtópolitikáját, s természetesen a sajtó és média vizsgálata közben reflektálnunk kell a korabeli társadalmi viszonyokra is, ez által megidézhetjük a korszak olvasási szokásait, s annak hatásait az egyénre, társadalomra.

Read More »Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

A középkori pécsi egyetemtörténeti kutatások „bölcsője” és Koller József, az universitas forrásainak első kutatója

5. kép – A Koller József-féle pécsi püspökök dokumentummásolatait tartalmazó dobozok

A 2017-es év jeles évforduló Pécs számára, hiszen 650 évvel ezelőtt, 1367-ben e város falai között alapították meg az első magyarországi egyetemet. Az intézmény rövid ideig állt fenn, és – minden valószínűség szerint – az óbudai egyetem 1395-ös felállításakor már nem létezett. A 15. századtól már csak a káptalani iskola (alsó tagozata: schola minor, felső tagozata: schola maior) biztosította a városban a magasabb szintű képzést. Pécs városa 143 évre (1543 és 1686 között) a Török Hódoltság része lett, és csak a 18. század első harmadára jött el történelmében az a békés időszak, amely lehetőséget teremtett az újjáépítésekre, új tervek megvalósítására. Ebben nagy szerepe volt Klimo György pécsi püspöknek (1751–1777), aki 26 éves működése alatt a hitélet, a kultúra, az oktatás minden szintjének fejlesztése mellett az egyházi építkezések és renoválások terén is jelentőset alkotott, valamint kiemelkedő mecénási tevékenységet folytatott.

Read More »A középkori pécsi egyetemtörténeti kutatások „bölcsője” és Koller József, az universitas forrásainak első kutatója