90 éve hunyt el a neves gyermekgyógyász
1929. október 24-én a Pécsi Napló első oldalán megrendülten tudatta a hírt, hogy Heim Pál, a modern gyermekgyógyászat megteremtője, az Erzsébet Tudományegyetem Gyermekklinikájának volt professzora előző nap tragikus hirtelenséggel elhunyt: „A pécsi Erzsébet Tudományegyetem központi épületén gyászlobogót lenget az őszi szél. Sulyos, megrendítő gyász érte az egyetemet, Pécs városát, a magyar és egyuttal az egyetemleges orvostudományt: az elmult éjjel hirtelen, váratlanul elhunyt Budapesten, gyilkos betegség áldozata lett Heim Pál dr., a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem gyermekgyógyász tanára. Alig egy hónapja, hogy Heim Pál dr. Pécsről elköltözött s bucsut mondott annak az egyetemnek, amelyhez melegen érző szívének minden szeretetével tartozott. […] halála a pécsi egyetem husába vágott gyógyithatatlan sebet. Szerette, becsülte, tisztelte mindenki: kollégái, ismerősei, tanitványai rajongtak érte. Büszkesége volt a pécsi egyetemnek, amelyet szinte el sem lehet képzelni nélküle.” [1]
Heim Pál több mint egy évtizeden keresztül gyógyított és oktatott az Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán. 1918-ban nyilvános rendes tanárnak hívták meg a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemre, ahol csak egy évet tudott dolgozni, de ezen rövid idő alatt is megszervezi az egyetem gyermekklinikáját.
A cseh megszállás után az egyetemmel együtt Budapestre költözött, ahol az 1921/22-es tanévben az egyetem rektorává választják, közben a Fehér Kereszt Kórház gyermekosztályát is vezeti. Rektori székfoglaló beszédét 1921. szeptember 21-én mondta el Az anya és csecsemő biológiai kapcsolata a magzat megszületése után címmel. Rektorsága alatt alapította meg az Erzsébet Tudományegyetem Baráti Egyesületét, amelynek Apponyi Albert mellett ő volt első elnöke. Életre hívta az Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tudományos Szövetségének orvosi szakosztályát is, mely a tudományos ülések, klinikalátogatások mellett évente pályadíjat is kiírt a legjobb orvosi munkák díjazására. A budapesti évek alatt jelent meg A csecsemővédelem fontosságáról (1920) című műve is. [2]
Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése után foglalta el újra katedráját: „1924-ben Pécsett újból kezdi az építést. Minden perce az egyetemé. Mindenki szereti. Fogalommá válik neve.” [3] Bár az 1923/1924-es tanévet az Erzsébet Tudományegyetem már Pécsen indította el, az orvosi képzés a klinikák felszereltségének hiányosságai miatt csak a következő tanévben kezdődhetett el. 1924 őszén indult a munka: a főépület megfelelő átalakítása az 1924/25-ös tanévben történt meg, és e tanévben készült el a fertőzőpavilon építése is. 1925 őszén már 149 betegággyal működött a klinika. A főépületben a csecsemő- és belosztály mellett gyermeksebészeti és orr-, fül-, gégerendelés is helyet kapott. [4] A klinika vezetőprofesszora és családja is benn lakott az épületben, így szinte bármikor elérhető volt, ha egy betegnek vagy kollégának szüksége volt rá.
A gyermekklinika tejkonyhája 
A Heim-család lakása a gyermekklinika épületében 
ETE Gyermekklinika bejárata 
ETE Gyermekklinika belső kertje 
ETE Gyermekklinika egy kórterme (1925) 
ETE Gyermekklinika épülete 
ETE Gyermekklinika kertje 
Heim Pál családjával a klinika kertjében 
Heim Pál unokájával a klinika kertjében 
Heim Pál vizitel a gyermekklinikán (1925)
Klinikáján heti öt óra elődadást tartott az orvostanhallgatóknak gyermekgyógyászat tárgykörben, emellett 2 órában diagnosztikai gyakorlaton is részt vettek az orvosjelöltek. Pécsi egyetemi tanári időszaka alatt jelent meg A gyermek táplálkozása (1926) című műve. Sok tanulmányt, tudományos értekezést jelentetett meg hazai és külföldi szaklapokban. Több orvosi és tudományos társaság tagja és vezetője volt. [5]
Szívén viselte az egészségügyi segédszemélyzet munkáját is, melynek fontosságáról 1927-ben megjelent tanulmányában írt részletesen. Az első világháború után kiemelt területnek tartotta az anyák és csecsemők védelmét, ezért aktívan részt vett a Stefánia Szövetség létrehozásában az orvosi bizottság elnökeként, illetve a későbbiek folyamán a pécsi fiókintézetek kialakításában. A szövetséggel együttműködve Heim két éves gondozónő-tanfolyamot indított az egyetemen Pécsre kerülése után.[6] Szerette volna befejezni a pécsi anya- és csecsemővédelmi otthon felépítését is, de korai halála megakadályozta ebben.
A város és az egyetem közéletében is tevékenyen részt vett: elnöke volt a Katolikus Egyesületek Központi Választmányának, a Collegium Maurinumnak és a Foederatio Emericanának. 1922-ben Pécs városa pótképviselővé választotta.
1929 őszén meghívták a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyermekklinikájának élére. Heim Pál Budapestre távozásakor búcsúlevelet intézett a pécsi egyetem orvoskarához:
Az elmult 11 és fél év hosszu idő, nehéz küzdelmekkel, aggodalmakkal, balsikerekkel és sikerekkel, megaláztatással, de jogos büszkeséggel teli idő volt, és mindennek dacára életem legdrágább, legeredményesebb és azt merem mondani legboldogabb ideje volt. A pozsonyi, majd budapesti átmeneti és végre a pécsi állandó és végleges klinika felállitása, üzembe helyezése, eredményes, becsületes munkássága oly feladat volt, mely egész embert kívánt. […] A pécsi évek már nyugodt évek voltak és életem legharmonikusabb évei voltak. Ezen öt év alatt tanultam legtöbbet, dolgoztam legeredményesebben […]
Az Erzsébet Egyetemmel szemben két dolgot nem fogok elfelejteni soha sem. Az egyik az, hogy dacára minden küzdelemnek, dacára a sok keserüségnek, ez az egyetem nyujtott nekem alkalmat, adott nekem módot és eszközöket, hogy tovább fejlődhessek, hogy képességeimről tanubizonyságot tehessek és igy neki köszönhetem a budapesti egyetemre való meghivásomat is. A másik pedig az, hogy én ennek az egyetemnek esküt tettem, amelyben megfogadtam, hogy az egyetem rektorát, tanácsát tiszteletben tartom, autonómiáját megvédem, minden dolgát tehetségemhez képest előmozditom.” [7]
Pécsi Napló 1929. október 24. 1.
Budapesten is nagy lelkesedéssel fogott munkához. Tanszékfoglaló előadását még megtartotta, azonban 1929. október 23-án tüdőgyulladásban elhunyt.
Pécs város törvényhatóságának októberi ülésén Keresztes-Fischer Ferenc főispán emlékezett meg az elhunytról, a törvényhatóság mélységes gyászáról jegyzőkönyvben is megemlékeztek, valamint döntöttek arról, hogy az özvegyhez részvéttáviratot intéznek.
Heim Pál temetése október 25-én volt a budapesti Kerepesi úti temetőben. Az Erzsébet Tudományegyetem képviseletében Weszely Ödön rektor mondott búcsúbeszédet: „Heim Pál kivételes egyéniség volt. Tanártársai, tanitványai és anyák ezrei az egész országban szerették és imádták mindenütt. Ahol gyógyított a legnagyobb szeretet melegével vették körül” [8] Scipiades Elemér a tanártársak nevében, Frühauf Béla szigorló orvos a pécsi tanítványok és az Emericánás ifjúság nevében búcsúzott. Pécs városát Nendtvich Andor polgármester képviselte.
Pécsett 1929. október 26-án a Stefánia Szövetség gyászmisét tartott az elhunyt professzor emlékére a székesegyház Corpus Cristi kápolnájában. [9] Október 29-én az Emericana pécsi szervezete tartott gyászünnepélyt Heim Pál emlékére. Az ünnepségen több egyetemi tanár és az Emericana ifjúsága nagy létszámban vett részt, az emlékbeszédet Sperl József szenior mondta el. Heim Pál korábbi helyét fekete lepellel takarták le, azon három égő gyertya, egy feszület és egy pohár bor állott. Az ünnepség végén eloltották a gyertyákat, összetörték Heim Pál poharát, majd néhány perces néma csönd után csendben vonultak ki a teremből. [10] A gyászoló intézmények, szervezetek és magánszemélyek létrehoztak egy Heim Pál-alapnak nevezett jótékonysági alapot is, a befizetett összeget Heim Pál özvegye és gyermekeinek megsegítésére szánták. [11]
Az Erzsébet Tudományegyetem november 19-én tartott ünnepi közgyűlésén Fenyvessy Béla tartott emlékbeszédet:
Alig két hónapon belül kétszer vettünk búcsút Heim Páltól. Először egy verőfényes szeptemberi délután a pécsi vasúti állomáson. Ő kerülni akarta feltűnést és azért csak kevesen kísérték ki; klinikájának orvosi kara és védőnői és néhány jó barátja, akik véletlenül tudták meg, mikor utazik Budapestre, hogy átvegye ottani klinikáját. […] Elérkezett a második búcsúzás ideje. De most borús, szomorú késő októberi nap volt. A Kerepesi-temetőben beláthatatlan tömeg állta körül Heim Pálnak virágerdővel borított koporsóját és mikor elindult vele a kocsi, ezúttal utolsó útjára, némán, sápadtan, a viszontlátás reménye nélkül kísérte őt barátainak és tisztelőinek, aggoknak és fiataloknak, férfiaknak és nőknek gyászbaborult, könnyező serege. Kevés embert sirattak meg többen és őszintébben, mint őt. […]
Élete egyik nagy feladatának ismerte az anya- és csecsemővédelmi intézmények továbbfejlesztését és irányítását. Mint a Stefánia-szövetség orvosi osztályának elnöke és mint a gyermekvédelem országos biztosa szervezett, lelkesített, oktatott városban és falvakban, lelkesedésével munkatársakat tudott toborozni és fanatizálni. Ennek a tevékenységnek eredményeképp már néhány évi működése után sikerült Pécs város csecsemőhalálozását oly mélyre szállítani le, aminőre alig volt példa hazánkban. […] Heim Pál áldásos életének zenitjén távozott el körünkből. Két gyermekorvosi tanszék maradt utána árván és mérhetetlen sokat vesztettek tanártársai, tanítványai, betegei és a magyar paediátria tudománya.”[12]
Fenyvessy 1930. 11–19
Emléke később sem halványult az egyetemen. Halálának első évfordulóján 1930. október 23-án a Szent Mór Kollégium kápolnájában tartottak emlékező gyászistentiszteletet, ahol Vargha Damján celebrálta a szentmisét.[13]
1931-ben a gyermekklinika kertjében állították fel Gecső Sándor Heim Pált ábrázoló szobrát, mely ma is emlékezteti a klinikára érkezőket a pécsi gyermekkórház első igazgatójára. Az szoboravató-ünnepségre 1931. június 1-jén került sor, melyen megjelent a város több prominens személyisége is az egyetem vezetősége, tanárai és oktatói, valamint több neves hazai orvosprofesszor mellett. Így megtisztelte az eseményt jelenlétével Virág Ferenc megyéspüspök, Nendtvich Andor polgármester, Hainiss Elemér és Imre József budapesti egyetemi tanár. A szobrot Bozóky Géza, az egyetem rektora leplezte le:
Legyen áldott és tisztelt emléke mindörökké és éljen tovább az általa megmentett gyermekek mosolyában, az anyák örömkönnyeiben, kartársai megbecsülésében és barátainak szeretetében.” [14]
Pécsi Napló 1931. június 2. 1.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Heim Pál tudományos munkáiból:
- A leukocytes a gyermekkori pneumonia és diphtheria folyamán (Orvosi Hetilap, 1901.)
- Az anya által való szoptatásról és a tejelválasztás fokozásáról (Magyar Orvosok Lapja, 1901.)
- A cyclikus albuminuriák a gyermekkorban (Orvosi Hetilap, 1904.)
- A tuberculinreactio a vörhenyhez és a kanyaróhoz való vonatkozásban (Orvosi Hetilap, 1908.)
- Általános haematologia (Preisich Kornéllal , Bp., 1908.)
- A parenterális infectiók és a csecsemők táplálkozási zavarai (Orvosképzés, 1913.)
- A csecsemők pneumoniájáról (Orvosképzés, 1914.)
- A dajka- és csecsemőotthonokról, a csecsemőkórházról (Bp., 1916.)
- A csecsemővédelem fontosságáról (Néptanítók Lapja, 1920.)
- A gyermekek táplálkozása (Bp., 1926.)
- Az egészségügyi segédszemélyzet kérdéséről (Orvosi Hetilap, 1927.)
- A világra hozott syphilis (In.: A syphilis; Szerk. Guszmann József, Engel Károly, 1928.)
Irodalom
Adományok a Heim Pál alap javára. Pécsi Napló 1929. október 27. 8.
Az Emericana gyászünnepély Heim Pál emlékére. Dunántúl 1929. október 31. 5.
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. Pécs, 1998.
Gyászmise Heim Pál dr.-ért. Pécsi Napló 1929. október 26. 3.
Heim Pál dr., a pécsi egyetem volt tanára, a modern magyar gyermekgyógyászat megteremtője, Budapesten tragikus körülmények között meghalt. Pécsi Napló 1929. október 24. 1–2.
Fenyvessy Béla: Megemlékezés Dr. Heim Pálról, egyetemünk volt professzoráról és rectoráról. In: A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1929/30. tanévi irataiból. II. füzet. Pécs, 1930. 11–19.
Nagy ünnepségek közepette leplezték le Heim Pál és Beck Soma, az egyetem elhunyt tanárainak szobrait. Pécsi Napló 1931. június 2. 1.
Óriási részvét mellett temették el Heim Pál professzort. Pécsi Napló 1929. október 26. 1.
Pálmai Dóra: Heim Pál emlékére. (2019.09.12.)
Requiem Heim Pál emlékére. Pécsi Napló 1930. október 24. 5.
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
[1] Pécsi Napló 1929. október 24. 1.
[2] Szabó 1940. 356.
[3] Szabó 1940. 356.
[4] Szabó 1940. 167-168.
[5] Benke 1998. 84.
[6] Pálmai 2017.
[7] Pécsi Napló 1929. október 24. 1.
[8] Pécsi Napló 1929. október 26. 1.
[9] Pécsi Napló 1929. október 26. 3.
[10] Dunántúl 1929. október 31. 5.
[11] Pécsi Napló 1929. október 27. 8.
[12] Fenyvessy 1930. 11–19.
[13] Pécsi Napló 1930. október 24. 5.
[14] Pécsi Napló 1931. június 2. 1.