Történetek a Múzeumból

100 éve kezdődött a pécsi orvosképzés Pozsonyban

3. kép. Az orvoskari dékáni hivatal épülete. (Az Aspremont-Esterházy palota)

A PTE Általános Orvostudományi Kara idén tartja jubileumi 50. Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok programsorozatát, amelynek keretében egy másik jubileumra utaló emlékülésre is sor kerül „100 éves a pécsi orvosképzés” címmel. Októberi kamara-kiállításunk ezekhez az eseményekhez csatlakozik, és „…a pozsonyi egyetem nem akar filiáléja lenni a budapestinek…” Emlékezés a 100 éve megalapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karára címet viseli. Ha ezen a ponton már elég bonyolulttá vált a történet az olvasó számára, akkor javaslom, hogy innentől haladjunk sorjában…

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épületei egykor és ma

A 2018-as évben a pécsi egyetem történetének újabb évfordulójára emlékezünk: a jogelőd pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint az Orvostudományi Karok első tanévének 100 évvel ezelőtti megnyitására.

A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg [1], és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József (1848/1867–1916) engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. [2] Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. [3] Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg. [4] A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás [5], az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket. [6] 1918 októberében három kar 37 tanszéke garantálta a pozsonyi universitas működését.

Átragasztott történelem

A PTE Egyetemi Könyvár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán, a kutatóteremben található egy földgömb, nem mondható antik darabnak, csak kopottnak, a 20. század középéről származik. Régiség és műgond tekintetében nyomába sem ér a könyvtárban őrzött 1707-ben Amszterdamban kiadott földgömbnek és éggömbnek. Ha azonban alaposabban megnézzük a felületét, feltűnik, hogy néhány helyen, mintha utólag ragasztották volna rá egyes feliratokat és területeket. A Moszkvától a Csukcs-félszigetig húzódó Szovjetunió felirat szemmel láthatóan utólag került a földgömbre. Ha tovább vizsgálódunk, és a további rétegeket keresve végighúzzuk ujjainkat a földgömb felületén, újabb átragasztásokkal találkozhatunk Közép-Kelet Európa, Pakisztán, Vietnam, Mandzsúria, Észak- és Dél-Korea esetében. Földünk válságrégiói szó szerint kitapinthatóvá válnak a második világháborút követő években…

Dr. Csekey Géza diplomája a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről (1947)

2017. november 16-án nagy megtiszteltetés érte a Pécsi Tudományegyetemet (PTE): Dr. Liptákné Dr. Csekey Éva gyógyszerész, egészségügyi szakjogász, az Országos Gyógyszerészeti Intézet ny. főigazgató-helyettese a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által gondozott Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménynek ajándékozta édesapja, Dr. Csekey Géza 1947. szeptember 27-én, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen kelt jogászdiplomáját. Az oklevél átadása Prof. Dr. Ádám Antal professzor emeritus gondos szervezésében, egy kis meghitt ünnepség keretében zajlott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kari tanácstermében. Az egyetem és a kar nevében Ádám professzor köszöntötte az egybe gyűlteket, majd Csekey Éva meghatott, meleg szavakkal mutatta be részletesen édesapja életútját, jogi pályafutását, színesítve azt családi életük egy-egy személyes történetével. Ezt követően a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény nevében az egyetemi könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya osztályvezetője, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva vette át múzeumi megőrzésre a 70 éves pécsi jogi diplomát.

Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

by admin
December 19, 2017
Évfordulók, Kutatóterem, Történetek a Múzeumból

Az elmúlt időszakban irányult a figyelem Kelemen József, pécsi kanonok (1790–1868) hagyatékának, Történeti Gyűjtemények Osztályán fellelhető nyomtatványaira, azon belül is a gyűjtemény tetemes részét képező sajtó- és könyvelőfizetési felhívásokra. E dokumentumok tüzetesebb megvizsgálása után olyan kérdések merültek fel, amelyeket a gyűjtemény, a forrásbázis és a korabeli, azaz az 1850-es évek pécsi sajtóviszonyainak vizsgálatára késztettek. A továbbiakban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, felhívva a figyelmet egy rendkívül érdekes forrástípusra, röviden elemezve a Bach-korszak sajtópolitikáját, s természetesen a sajtó és média vizsgálata közben reflektálnunk kell a korabeli társadalmi viszonyokra is, ez által megidézhetjük a korszak olvasási szokásait, s annak hatásait az egyénre, társadalomra.

A kiegyezés korabeli élclapokon keresztül

150 évvel ezelőtt 1867-ben jött létre a kiegyezés Ausztria és Magyarország között, aminek következtében megszületett az Osztrák- Magyar Monarchia. A következő összeállítás ennek a sorsfordító történelmi eseménynek állít emléket rendhagyó módon. Az 1860-as években, hazánkban több élclap is megjelent, például a Bolond Miska, és az Üstökös, amelyek szintén foglalkoztak a jelentős eseménnyel és a következményeivel. A két lap bizonyos évfolyamai a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya állományában is megtalálhatók. A bejegyzésnek nem az a célja, hogy a kiegyezés történetét bemutassa, hiszen erről bőséges mennyiségű szakirodalom született. A következőkben beszéljenek a képek.

Leőwey Klára egyetlen verse: A két testvér börtön

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium ereklyéje [1]

Jelen írásunkkal a 120 éve, 1897. április 8-án, Budapesten tragikus balesetben [2] elhunyt Leőwey Klárára [3] emlékezünk. A nagy múltra visszatekintő pécsi középiskolák számos olyan történeti értéket őriznek falaik között, amelyek hosszabb-rövidebb időre a feledés homályába merültek, vagy csak az iskola belső életében maradnak ismertek. Ilyen ereklye a Leőwey Klára Gimnáziumban a névadó kufsteini fogsága alatt, 1853. október 16-án egy lepedődarabra írott verse, A két testvér börtön is.

Heim Pál emlékére

2. kép - A Heim család a pécsi Gyermekklinika udvarán

Heim Pál 1875. szeptember 30-án született Budapesten, Heim Péter, miniszteri tanácsos és Stefánovics Mária gyermekeként. Középiskoláit is a fővárosban végezte, orvosi képzését azonban külföldön, Lausanne-ban kezdte meg. Doktori oklevelét 1897-ben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerezte meg, mely átvétele után a 19 – 20. század egyik kiváló gyermekgyógyásza, Bókay János mellett bővíthette tudását a Stefánia Szegény-gyermek-Kórházban. Heim csecsemőorvostan iránti elköteleződésére nagy hatással volt a breslaui gyermekklinikán, Adalbert Czerny tanítványaként eltöltött másfél év. Ezt követően egy rövid Lausanne-i és párizsi tanulmányút után visszatért Budapestre, ahol 1901-ben az Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. 1907-ben egyetemi magántanári kinevezést kapott. (Szabó, 1940)

Joglíceum, jogtudományi kar, kényszernyugdíj – Schaurek Ráfael vázlatos pályaképe a 20. század első felében

by admin
February 24, 2017
Történetek a Múzeumból

Schaurek Ráfael [1] 39 éven keresztül állt Pécsett a jogi oktatás szolgálatában: először a Pécsi Püspöki Joglyceum, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanáraként egészen 1950-ben bekövetkezett kényszernyugdíjazásáig. Pályája jól szemlélteti a pécsi felsőoktatás intézményei közötti folytonosságot a jogi képzés területén, kényszernyugdíjazása ugyanakkor kommunista diktatúrának a felsőoktatásban előidézett törésére is utal.

Karácsonyi és újévi üdvözlet id. Reuter Camillotól és ifj. Reuter Camillotól

„Non nobis domine,
sed nomini tuo da gloriam!” [1]

A karácsony az év legszebb ünnepe: a mi Urunk, Jézus Krisztus születéséé, a szereteté, a családé, az összetartozásé. Az újév „az évkezdet napján sok népnél ismertek bizonyos szimbolikus cselekvések, amelyek az új esztendő bőségét és szerencséjét vannak hivatva biztosítani. A magyar falvakban még ma is szokás, hogy a gyerekek házról-házra járnak, és versekkel, rigmusokkal kívánnak bőséget a háziaknak. Több helyen él még az a hiedelem, hogy amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is. Talán ehhez a momentumhoz kapcsolhatók a képes levelezőlapok is, amelyek elküldésével kívánunk szerencsét és boldogságot hozzátartozóinknak, barátainknak az új évre”. [2]