Skip to content

A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem épületei egykor és ma

A 2018-as évben a pécsi egyetem történetének újabb évfordulójára emlékezünk: a jogelőd pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint az Orvostudományi Karok első tanévének 100 évvel ezelőtti megnyitására.

A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetemet a debreceni egyetemmel együtt az 1912. évi XXXVI. törvénycikkben foglaltak szerint alapították meg [1], és még ugyanezen év novemberében az uralkodó, I. Ferenc József (1848/1867–1916) engedélyével felvette Erzsébet királyné nevét. [2] Az első tanévében, 1914. október 3-án a háborús viszonyok miatt csak a Jog- és Államtudományi Kar nyithatta meg kapuit, a tervezett bölcsészeti fakultás nem. [3] Közben három orvosprofesszor is megkapta kinevezését, és átvették az állami kórház irányítását, ám a hallgatók oktatására itt sem került sor. Az egyetem avatóünnepségét 1916. november 19-én, Erzsébet-napon rendezték meg. [4] A bölcsészkaron végül csak az 1917/18-as tanév második szemeszterében, március 18-án kezdődhetett meg a tanítás [5], az orvostudományi kar Apponyi Albert kultuszminiszter hathatós közbenjárására pedig csak 1918 szeptemberében fogadhatott hallgatókat. A tervekben szerepelt a mennyiség-, természettudományi és mezőgazdasági fakultás megnyitása is a magyaróvári gazdasági akadémia bekapcsolásával, ám itt Pozsony városának csehszlovák megszállása miatt már nem indíthatták meg a képzéseket. [6] 1918 októberében három kar 37 tanszéke garantálta a pozsonyi universitas működését.

Az egyetemi campus elhelyezésének tervezetei [7]

Egy egyetemi campus megtervezése igen nagy kihívást jelentett: az alkalmas, csaknem minden kívánalmat magába foglalni képes terület megtalálása mellett új épületek felhúzására vagy a meglevők „újrahasznosítására” volt lehetőség. Pozsonyban már az 1912-es törvény megszületése után fontos kérdéssé vált az egyetem fizikai elhelyezése: több lehetőséget is mérlegeltek. (1. kép)

1. kép – Pozsony város térképe a tervezetek elhelyezési helyszíneivel
1. kép – Pozsony város térképe a tervezetek elhelyezési helyszíneivel

Ekkor két markánsan elkülönülő irányzat körvonalazódott: az egyik a campust a város belterületén, a másik annak külső részein látta megvalósíthatónak. Az első beltelki helyszínként a Virágvölgy városrészben, a 18. századi városépítészet örökségeként, az egyetemi campusi rangra predesztináltatott. Ez a Schiffbeck-Stabwasser telken, az 1770 és 1782 között felépült barokk Aspremont-Esterházy palota hasznosításával valósult volna meg. [8] (2. kép)

2. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza. Elhelyezési alternatíva a belváros területén (Esterházy tér, Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömb)
2. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza. Elhelyezési alternatíva a belváros területén (Esterházy tér, Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömb) [9]
Második lehetőség a helyőrségi kórház volt (a hajdani érseki nyári palota [10] (3–4. kép) a kertjével, valamint az előtte elterülő Esterházy-gyakorlótérrel. [11]

3–4. kép – A helyőrségi kórház, a hajdani prímási nyári palota egykor és ma (Esterházy tér [12])
3–4. kép – A helyőrségi kórház, a hajdani prímási nyári palota egykor és ma (Esterházy tér) [12]

A harmadik lehetséges helyszínt – pedagógiai és pénzügyi szempontokat figyelembe véve – a törvény megszületése után gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter [13] is támogatta. Az universitast ennek keretében a St. Genois-féle telken, az északnyugati hegyliget közelében, a bécsi vasútvonaltól délre, a város központjától kissé kijjebb kívánták kiépíteni (5. kép). Ennek tervezete Mandello Gyula jogakadémiai tanár tollából született meg. [14]

5. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza. Elhelyezési alternatíva a St. Genois-telek déli részén
5. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza. Elhelyezési alternatíva a St. Genois-telek déli részén [15]

Jankovich 1913. júniusi látogatása során egy új helyszín került képbe: a Lanfranconi-féle, ún. első szárazmalom területe, a Duna bal partján a várostól két kilométerre nyugatra. Ekkor erre a területre vonatkozóan számos tervezet látott napvilágot. Ezek közül Balogh Loránd tervrajzát ismerjük, amely bekeretezve ma is megtekinthető a Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás harmadik termében. [16] Az 1:1000 méretarányos terv – budapesti, 1914. februári dátumozással – a pozsonyi egyetem épületeinek (orvoskari, központi és gazdasági hivatali épületek – elhelyezését vázolta fel a Vödric-völgy (voltaképpen a Lanfranconi-telek) területén. (6. kép)

6. kép – Balogh Loránd: A pozsonyi egyetemi épületek elhelyezési terve (1914)
6. kép – Balogh Loránd: A pozsonyi egyetemi épületek elhelyezési terve (1914)

1914/15-ben a kialakuló elképzeléseknek köszönhetően ismételten több tervezet született. Goll Elemér okleveles építész A pozsonyi m. kir. Tudományegyetem elhelyezése című, 1916-ban kiadott művének mellékletében található Kertész K. Róbert okleveles építész, minisztériumi osztálytanácsos és Sváb Gyula okleveles építész, minisztériumi műszaki tanácsos egyik munkája a benyújtott kettő közül, amely mellett egy távlati városkép is érzékletesebbé tette a századforduló felvidéki városának hangulatát (7. kép). A tervezetek közül ez felelt meg leginkább a minisztérium által kialakított elképzeléseknek.

7. kép – Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezete (1914–1915). A megvalósult egyetemi épületek
7. kép – Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezete (1914–1915). A megvalósult egyetemi épületek

A tervezgetéseket az első világháború kitörése majdhogynem megakasztotta, ám Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszter [17] igyekezett az 1912. évi XXXVI. törvénycikket végrehajtani. Első lépésként még ez év decemberében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatósága alá helyezték a pozsonyi állami kórházat, amelyet 1914-ben az első orvosprofesszorok kinevezésével már állandónak lehetett tekinteni. Ahogy haladt előre az idő, a működésüket 1914-ben megkezdő fakultásokkal kapcsolatban a legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy azokat ideiglenesen – a javaslatokban már felvetett helyszínekként – a régi királyi jogakadémia (Káptalan utca 1. [18]) és a hajdani királyi főgimnázium (Klarissza utca 5. [19]) épületei fogadnák be, a szükséges átalakításokat követően. Az már ekkor egyértelmű volt, hogy az orvosi kar épületeinek az oktatásra való alkalmassá tétele jóval nagyobb munkát igényelt, így azok megnyitását 1916 őszére tervezték. [20]

 

8–9. kép – A jogi kar épülete, rektori hivatal, jogi kari dékáni hivatal és a Quaestura épülete (központi épület) egykor és ma (Káptalan utca 1.)
8–9. kép – A jogi kar épülete, rektori hivatal, jogi kari dékáni hivatal és a Quaestura épülete (központi épület)
egykor és ma (Káptalan utca 1.)

Végül az 1914/15-ös tanévben csak a Jog- és Államtudományi Kar nyitott meg a pozsonyi jogakadémia Káptalan utcai épületének tantermeiben. (8–11. kép)

10–11. kép – A jogi kar épülete a Káptalan utca felől, a bejárattól jobbra az Erzsébet Tudományegyetem címerével. A Kapitulská ulica ma
10–11. kép – A jogi kar épülete a Káptalan utca felől, a bejárattól jobbra az Erzsébet Tudományegyetem címerével. A Kapitulská ulica ma

A jog- és államtudományi fakultás szemináriumi helyiségei a Ventur utca 3. szám [21] alatt, az Academia Istropolitana, az egykori középkori pozsonyi egyetem második emeletén leltek otthonra (12–13. kép). [22]

12–13. kép – A Ventur utca és az 5. számú épület ma (jogi szemináriumok, majd a bölcsészeti oktatás épülete)
12–13. kép – A Ventur utca és az 5. számú épület ma (jogi szemináriumok, majd a bölcsészeti oktatás épülete) [23]

Az egyetemi könyvtár számára elkülönített 300.000 koronát az intézmény beltelken való elhelyezésére szánták. Az egyetem könyvtára ideiglenesen a Klarissza utca 5. szám alatti volt ferences apácák kolostorépületében (Klarisszeum) működött, amely 1908-ig a régi főgimnázium épülete volt (14–15. kép). [24]

14–15. kép – A pozsonyi egyetemi könyvtár épülete egykor és ma (Klarissza utca 5.)
14–15. kép – A pozsonyi egyetemi könyvtár épülete egykor és ma (Klarissza utca 5.)

Az orvosi fakultás épületeit a következő tanév folyamán kívánták felújítani és felépíteni a Lanfranconi-féle telken. Utoljára tervezték a Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömbön az egyetem beltelki részének felállítását, ahol a bölcsészeti és a jogi fakultás számára készültek volna épületek. Az épület földszintjén rendezkedett be az egyetem torna- és vívóhelyisége, amely a Fürdő utca 2. szám alá került. [25]

Az 1915 és 1917 közötti időszak az egyetem további kiépítése jegyében zajlott le: az 1916-os tanévkezdésre végül megszerezték az Esterházy-gyakorló teret a katonai igazgatástól, „mert (…) a magyar intelligenciának müvelését mozditja elő (…). Ezzel a beltelki egyetemi campus kiépítése valósulhatott meg. [26] A háború elhúzódása miatt azonban a tervezett építkezések igen redukálódtak.

1917 őszén a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar végül a Ventur utca 3. második és a Káptalan utca 1. első emeleti helyiségeinek egy részébe költözött be [27], illetve megtörtént a gyalogsági pótzászlóalj laktanyája, valamint a Korona utca 4. számú [28] bérházban található lakások átadása az orvosi kar számára. Az 1916/17-es tanévben Gárdos János budapesti orvos az Erzsébet Tudományegyetem számára tett alapítványa kamatainak köszönhetően megnyitotta kapuit a Mensa Academica (a Diákasztal). 1918-ra pedig létrejött egy 100 fős egyetemi diákotthon, amely a régi Aspremont-Esterházy palota első emeletének középső és bal szárnyán, továbbá a Széchenyi és a Temető utca saroképületében (volt elektrotechnikai szakiskola, Temető utca 5. [29]) kapott helyet. Ugyanitt volt az Internátus is. [30]

Az egyetemi klinikák helyszínei már az 1914/15-ös tanév folyamán körvonalazódtak: az Állami Kórház (Erzsébet utca 13. [31], Ország út 12. [32]) (16–17. kép), a Ferenc József Gyermekklinika, a Bábaképző Intézet mint meglevő intézmények kézenfekvők voltak, a háborús gazdasági viszonyok ugyanis nem tették lehetővé önálló orvosi gyakorló intézmények létrehozását. Így 1918-ban az orvosi kar a város kórházaiban és klinikáin kezdte meg az elméleti és gyakorlati oktatást (1. táblázat).

16–17. kép – Állami Kórház – Bel- és Sebészeti Klinika, Bőr- és Nemibeteg Klinika, Bőrgyógyászati Klinika,  Elme- és Idegklinika, Szemklinika, Gyógyszertani Intézet egykor és ma (Erzsébet utca 13., Ország út 12.)
16–17. kép – Állami Kórház – Bel- és Sebészeti Klinika, Bőr- és Nemibeteg Klinika, Bőrgyógyászati Klinika,
Elme- és Idegklinika, Szemklinika, Gyógyszertani Intézet egykor és ma (Erzsébet utca 13., Ország út 12.)

1.  táblázat – A pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karának klinikái és intézetei (1918) [37]

 

Szervezeti egységek Igazgató
Belklinika
Erzsébet utca 13., Ország út 12.
Herczog Ferenc
Sebészeti Klinika, Sebészeti Műtéttan
Erzsébet utca 13.
Bakay Lajos
Szülő- és Nőbetegklinika, Szülészeti Klinika
Torna utca 5. [33]
Velits Dezső
Bőr- és Nemibetegklinika, Bőrgyógyászati Klinika
Erzsébet utca 13., Ország út 12.
Veress Ferenc
Elme- és Idegklinika
Erzsébet utca 13., Ország út 12.
Reuter Camillo
Ferenc József Gyermekklinika
Széchenyi utca 16. [34]
Heim Pál
Szemklinika
Erzsébet utca 13., Ország út 12.
Ifj. Imre József
Gyógyszertani Intézet
Erzsébet utca 13.
Mansfeld Géza
Kórbonctani Intézet, Törvényszéki Orvostani Intézet
Korona utca 4. [35] (18–19. kép), Ország út 12.
Entz Béla
Kórtani Intézet, Élettani Intézet (Physiologia)
Belnay utca 1–3. [36]
Pekár Mihály
Közegészségtani Intézet
Belnay utca 1–3.
Fenyvessy Béla
Bonctani Intézet, Anatómiai Intézet, Vegytani Intézet (Chemia), Kémiai Intézet, Természettani Intézet (Physika), Fizikai Intézet
Belnay utca 1–3.
              –
18–19. kép – A Kórbonctani és a Törvényszéki Orvostani Intézet épülete egykor és ma (Korona utca 4.)
18–19. kép – A Kórbonctani és a Törvényszéki Orvostani Intézet épülete egykor és ma (Korona utca 4.)

Az egyetem működését biztosító szervezeti egységek is különböző helyszíneken rendezkedtek be: a Rektori Hivatal a Káptalan utca 1. szám alatti épület első emeletén, majd földszintjén működött. A Quaestura már 1914. szeptember 1-től ellátta feladatait: eleinte a jog- és államtudományi fakultás adminisztratív szükségleteinek biztosítását. Teendőit szintén a Káptalan utca 1. szám alatti épület földszintjén végezte. Míg a bábaképző intézetben elhelyezett Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika gazdasági teendőit a megbízott, a klinikai célokat szolgáló állami kórházét saját gazdasági hivatala végezte. Az Orvostudományi Kar dékáni hivatala 1918-ra a Kórház utca 52. [38] szám alatti, hajdani Aspremont-Esterházy palota földszinti helyiségeiben kezdte meg feladatait. (20–21. kép) A bölcsészkar dékáni hivatala a központi épület (Káptalan utca 1.) első emeletén működött.

 

20–21. kép – Az orvoskari dékáni hivatal, a hajdani Aspremont-Esterházy palota régen és ma  (Kórház utca 52.)
20–21. kép – Az orvoskari dékáni hivatal, a hajdani Aspremont-Esterházy palota egykor és ma
(Kórház utca 52.) [39]

1918 augusztusáig három egyetemi egyesület jött létre: a Pozsonyi Egyetemi Ifjúsági Testnevelési Egyesület, a Jogászsegélyező Egylet és az Egyetemi Ifjúsági Olvasókör, ezek is a Káptalan utca 1. szám alatti épület második emeletén kaptak helyet.

A szűken vett egyetemi campus bemutatása után egy érdekes összefoglalást adnánk az oktatók mindennapi életének helyszíneiről, azaz a lakásaikról. Ők a város különböző pontjain éltek családjaikkal, egy részük bérházakban, másik részük az egyes intézetekben kialakított szolgálati lakásokban (2. táblázat). [40]

2. táblázat – Oktatói lakások Pozsonyban

Oktató neve Cím
Bakay Lajos (jog) Védcölöp út 51. [41]
Bozóky Géza (jog) Konvent utca 2/a. [42]
Császár Elemér (bölcsészet) Újtelep 3. [43]
Entz Béla (orvos) Gyurikovics Ferenc utca 8. [44]
Ereky István (jog) Stefánia út 10/b. [45]
Falcsik Dezső (jog) Kalapos utca 2. [46]
Fambri Gábor (lektor) Konvent utca 2/a.
Fenyvessy Béla (orvos) Bél Mátyás utca 7. [47]
Finkey Ferenc (jog) Erkel Ferenc utca 10. [48]
Gyomlay Gyula (bölcsészet) Hal tér 5. [49]
Heim Pál (orvos) Bél Mátyás utca 7.
Herczog Ferenc (orvos) Védcölöp út 42.
Hodinka Antal (bölcsészet) Sánc út 2. [50]
Ifj. Imre József (orvos) Kossuth Lajos tér 18. [51]
Kérészy Zoltán (jog) Újtelep 12.
Kiss Albert (jog) Stefánia út 23.
Kováts Ferenc (jog) Újtelep 3.
Kornis Gyula (bölcsészet) Újtelep 3.
Kumlik Emil (könyvtárigazgató) Preysz Kristóf utca 21. [52]
Lukinich Imre (bölcsészet) Ventur utca 3.
Mansfeld Géza (orvos) Kossuth Lajos tér 29.
Pázmány Zoltán (jog) Kossuth Lajos tér 34.
Pekár Mihály (orvos) Kórház utca 52.
Polner Ödön (jog) Újtelep 3.
Prinz Gyula (bölcsészet) Újtelep 13.
Reuter Camillo (orvos Ország út 10.
Rónyay Rezső (quaestor) Lőrinckapu utca 4. [53]
Thienemann Tivadar (bölcsészet) Stefánia út 4.
Tóth Ferenc (testnevelés) Fürdő utca 3. [54]
Tuka Béla (jog) Haffner út 2. [55]
Vári Rezső (bölcsészet) Andrássy Gyula utca 19.[56]
Velits Dezső (orvos) Torna utca 5.
Veress Ferenc (orvos) Erzsébet utca 13.
Vutkovich Sándor (jog) Védcölöp út 49.
Weszely Ödön (bölcsészet) Simonyi Iván sor 2. [57]
Zolnai Gyula (bölcsészet) Edl utca 5. [58]

2013-ban, a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 100 éves évfordulóra berendezett kiállításhoz elkészült a pozsonyi egyetem oktatási topográfiája, amely egy korabeli (1912-es) térképen [59] a fentiekben felvázolt épületeket igyekszik a város nevezetességeivel egyetemben múltszázad eleji és párhuzamos, aktuális épületképek segítségével bemutatni. (22. kép)

22. kép – Pozsony oktatási topográfiája (1914–1921). Nevezetességek, egyetemi épületek, klinikák, tanári lakások
22. kép – Pozsony oktatási topográfiája (1914–1921). Nevezetességek, egyetemi épületek, klinikák, tanári lakások

Az egyetem megszűnése

Az 1918/19-es események – az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság – sem voltak hatás nélkül az universitas mindennapjaira. 1919. január 7-én a csehszlovák kormány tulajdonába vette az egyetemet, és körvonalazódott egy négyfakultásos, csehszlovák egyetem felállításának tervezete. A tanári kart, köztük a rektort is rendőri felügyelet alá helyezték, egyúttal kormánybiztosi kinevezést kapott Jehlička Ferenc egyetemi tanár. Szeptember 22-én a csehszlovák kormány által kiküldött bizottság átvette az épületeket és azok felszereléseit, ezáltal ellehetetlenítették annak működését. A megszállók folyamatos zaklatásai, valamint az orvos- és bölcsészettudományi kar oktatóinak az ország területéről való kiutasítása miatt az universitas tanárai Budapestre menekültek. Utolsóként, október 10-én az egyetemi könyvtárat is átadták a csehszlovák hatóságoknak. Csupán a jogtudományi kar maradt helyben, de 1921. augusztus 20-án itt is be kellett szüntetni az oktatást.

Az 1921. évi XXV. törvénycikk értelmében [60] a pozsonyi universitas ideiglenes, új helyszínéül Baranya megye székhelyét jelölte meg a kormány, annyi kitétellel, hogy az első tanéveket még Budapesten nyitják meg. Addig Pécs felkészülhetett arra, hogy az évszázadok óta hőn áhított felsőoktatási intézmény alapjait és szükségleteit biztosítsa falai között. [61]

A bejegyzést írta: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva

 

Képjegyzék

1. kép – Pozsony város térképe a tervezetek elhelyezési helyszíneivel = Térkép 1912
2. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza. Elhelyezési alternatíva a belváros belterületén (Esterházy tér, Schiffbeck-Stabwasser-féle telektömb) = PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
3–4. kép – A helyőrségi kórház, a hajdani prímási nyári palota egykor és ma (Esterházy tér) = régi: Ravasz 1984. II. 18. [2018.03.26.]
5. kép – A pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem helyszínrajza = PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
6. kép – Elhelyezési alternatíva a St. Genois-telek déli részén ábra – Balogh Loránd: A pozsonyi egyetem épületek elhelyezési terve (1914) – PTE ETGY – kiállítás
7. kép – Kertész K. Róbert és Sváb Gyula tervezete (1914–1915) = Goll 1916. melléklet
8–9. kép – A jogi kar épülete, rektori hivatal, jogi kari dékáni hivatal és a Quaestura épülete (központi épület) egykor és ma (Káptalan utca 1.) = régi: Ravasz 1984. II. 14.; új: a fényképet készítette: Lengvári István
10–11. kép – A jogi kar épülete a Káptalan utca felől, a bejárattól jobbra az Erzsébet Tudományegyetem címerével. A Kapitulská ulica ma = régi: PEK PETGY Fotógyűjtemény (nincs leltári szám). [2018.03.18]
12–13. kép – A Ventur utca és az 5. számú épület ma (jogi szemináriumok, majd a bölcsészeti oktatás épülete) = régi. [2018. 03. 24.]
14–15. kép – A pozsonyi egyetemi könyvtár épülete egykor és ma (Klarissza utca 5.) = régi: Borovszky 1896., új: a fényképet készítette Francisco Jose Puentes Iglesias (2016. december). [2018.03.18.]
16–17. képÁllami Kórház – Bel- és Sebészeti Klinika, Bőr- és Nemibetegklinika, Bőrgyógyászati Klinika, Elme- és Idegklinika, Szemklinika, Gyógyszertani Intézet egykor és ma (Erzsébet utca 13., Ország út 12.) = régi:  Ravasz 1984. II. 14.  [2018.04.11.]
18–19. kép – A Kórbonctani és a Törvényszéki Orvostani Intézet épülete egykor és ma (Korona utca 4.) = régi:  Pozsonyi kalauz 1907. [2018.04.11.]
20–21. kép – Az orvoskari dékáni hivatal, a hajdani Aspremont-Esterházy palota egykor és ma (Kórház utca 52.) = régen: Ravasz 1984. II. 18. [2018.03.18.]
22. kép – Pozsony oktatási topográfiája (1914–1921) Nevezetességek, egyetemi épületek, klinikák, tanári lakások = Készítette: Schmelczer-Pohánka Éva (Pécs, 2012)

Források, rövidítések

PEK PETGY Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény
PTE EL Pécsi Tudományegyetem Egyetem Levéltár

Irodalom

Albrecht 1916 Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fenségének mint I. Ferenc József Úr Ő Császári és Apostoli Királyi Felsége legmagasabb személye képviselőjének avató beszéde. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 3–6.
Benke 2000 Benke József: Egyetemünk története. Pécs, 2000.
Brolly 1916 Brolly Tivadar kir. tanácsos, Pozsony szab. kir. város polgármesterének üdvözlő-beszéde. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 33–37.
Csernoch 1916 Csernoch János bibornok, hercegprímás, esztergomi Érsek Úr Ő Eminenciájának felszólalása. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 7–12.
Goll 1916 Goll Elemér: A Pozsonyi Magyar Királyi Tudományegyetem elhelyezése. Budapest, 1916.
Jankovich 1917 Jankovich Béla: Pozsony szab. kir. város Közönségéhez. Budapest, 1917. február 7.
Kérészy 1916 Dr. Kérészy Zoltán egyetemi rektor ünnepi beszéde. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 23–32.
Krobatin 1916 Báró Krobatin Sándor beszéde, mellyel a pozsonyi cs. és kir. Helyőrségi Kórház épületét (volt prímási nyári palota) és az Esterházy-gyakorlóteret az egyetem céljaira átadja. In: A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetem 1916/17. tanévi irataiból. 2. füzet. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet-Tudományegyetemnek 1916. évi november hó 19-én dicsőült Erzsébet királyné neve napján tartott avató ünnepe alkalmával mondott beszédek és első Ferenc József Úr Ő császári és Apostoli Királyi Felségének az egyetem rektorához intézett legkegyelmesebb válasza az egyetem és Pozsony sz. kir. város nevében Albrecht Főherceg Úr Ő császári és Királyi Fensége által az avató ünnepélyről küldött hódolatnyilvánítása. Pozsony, 1916. 13–16.
Lengvári 2014 Lengvári István: Az Erzsébet Tudományegyetem alapítása, a pozsonyi és budapesti évek története. Per Aspera ad Astra, 1. (2014):1. 15–25.
Lukinich 1933 Lukinich Imre: Az egyetem alapításának története. Pécs, 1933.
Pohánka 2012 Pohánka Éva: A pozsonyi egyetem alapítása. In: Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2012. 47–50.
Polyák 2014 Polyák Petra: Az Erzsébet Tudományegyetem névváltozatai. = Per Aspera ad Astra, 1. (2014):1. 115–137.
Pozsonyi Kalauz 1907 Képes pozsonyi kalauz. A városnak és környékének leírása. Steiner Zsigmond könyvkereskedése, Pozsony, 1907.-
Ravasz 1983 Ravasz János: Pécsi Tudományegyetem (1923–1950) 1–2. kötet. Pécs, 1983.
Szabó 1940 Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.
Tanrend 1914–1921 A Pozsonyi Magy. Kir. Erzsébet Tudományegyetem személyzeti létszáma és tanrendje 1914–1921. Pozsony, 1914–1922.
Térkép 1912

 

Pozsony szab. kir. város térképe. Rajz. Feigler Ferenc. [Pozsony–Bécs, 1912.]

[1] [2018.03.18.]
[2] Kumlik Emil: Pozsony város képviselő-testületének indítványa – 1912. február 5. A névadásról bővebben lásd: Polyák 2014.
[3] Ravasz 1983. II. 37.
[4] Brolly 1916. 35., Kérészy 1916.
[5] Ravasz 1983. II. 37.
[6] 1910-es, harmadik egyetemi tervezetében a kormány Pozsonyba egy katonai tudományok fakultásának felállítását is tervbe vette. Lukinich 1933. 29.
[7] Pozsony város korabeli és mai utcarendszeréről Ortvay Tivadar Pozsony város utcái és terei című munkája alapján egy interaktív térképpel kiegészített adatbázisban tájékozódhatunk. [2018.03.18.]
[8] Goll 1916. 3–4., Jankovich 1917, Lukinich 1933. 43–44. – A mű eredeti kézirata a PTE Egyetemi Levéltárban került elő 2014 tavaszán. [2018.03.17.]
[9] PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
[10] Albrecht 1916. 5., Csernoch 1916. 10., Krobatin 1916. 15., Goll 1916. 4.
[11] Ezen a téren tette le az esküjét Mária Terézia királynőnek (1740–1780) Bessenyei György és a magyar testőrség. Albrecht 1916. 5.; Szabó 1940. 15.
[12] Ma Námestie slobody. [2018.03.18.]
[13] Zichy kétszer volt kultuszminiszter: 1910. március 1-től 1913. február 26-ig, valamint 1918. május 8. és október 31. között.
[14] Goll 1916. 3–5., Lukinich 1933. 43–46.
[15] PTE EL Entz-hagyaték: XIV.2 1.d
[16] A dokumentáció Pécsre kerülésének története ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy 1992-ig a Pécsi Egyetemi Könyvtár őrizte. Ekkor Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) rektora kérte ki a kialakítandó Orvostörténeti Múzeumuk állandó kiállítására. Egyúttal beépítették még a kiállításba az egyetemi könyvtárban őrzött Klebelsberg Kuno és gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterek, gróf Zichy Gyula megyéspüspök és Tóth Lajos VKM-államtitkár szobrait is, egy korai kiadású Werbőczy-kötet kíséretében. PEK TGYO PEKI I-91/1992. Majd a 2010 novemberében megnyitott állandó Pécsi Egyetemtörténeti Kiállítás szerves részévé vált a pozsonyi időszakot bemutató tematikai egységben (3. terem).
[17] 1913. február 26. és 1917. június 15. között volt kultuszminiszter.
[18] Ma Kapitulská ulica. [2018.03.18]
[19] Ma Klariská ulica. [2018.03.18.]
[20] Lukinich 1933. 45., 53., Szabó 1940. 11–12., Tanrend 1915/16. II. 13., Tanrend 1918/19. I. 26.
[21] Ma Ventúrska ulica. [2018.03.18.]
[22] Az épület annak előtte pénzverőházként funkcionált. Tanrend 1918/19. II. 31.
[23] Ma a pozsonyi Színházművészeti Főiskola épülete.
[24] Tanrend 1915/16. II. 37.
[25] Tanrend 1918/19. I. 31.
[26] Albrecht 1916.
[27] Tanrend 1917/18. II. 28.
[28] Ma Sasinkova ulica. [2018.03.18.]
[29] Ma Cintorínska ulica. [2018.03.18.]
[30] Tanrend 1918/19. I. 31.
[31] Ma Mickiewiczova ulica. [2018.03.18.]
[32] Ma Radlinského ulica. [2018.03.18.]
[33] Ma Zochova ulica. [2018.03.18.]
[34] Ma Lazaretská ulica. [2018.03.18.]
[35] Ma Sasinkova ulica. [2018.03.18.]
[36] Ma Kýčerského ulica. [2018.03.18.]
[37] Tanrend 1917/18. II. 12–15., 27.
[38] Ma Špitálska ulica. [2018.03.18.]
[39] Az épület ma a Comenius Egyetem orvosi karának dékáni hivatala.
[40] Tanrend 1914/15. I. 4–6., 9–10.; Tanrend 1914/15. II. 5–7., 11–12.; Tanrend 1915/16. I. 5–7., 11–12.; Tanrend 1915/16. II. 43.; Tanrend 1916/17. I. 58.; Tanrend 1916/17. II. 59.; Tanrend 1917/18. I. 65.; Tanrend 1917/18. II. 40.; Tanrend 1918/19. I. 35.; Tanrend 1918/19. II. 32.
[41] Ma Palisády. [2018.03.18.]
[42] Ma Konventná ulica. [2018.03.18]
[43] Ma Kuzmányho ulica. [2018.03.18.]
[44] Ma Leškova ulica. [2018.03.18.]
[45] Ma Štefánikova ulica. [2018.03.18.]
[46] Ma Klobučnícka ulica.[2018.03.18.]
[47] Ma Panenská ulica. [2018.03.18.]
[48] Ma Timravina ulica. [2018.03.18.]
[49] Ma Rybné námestie. [2018.03.18.]
[50] Ma Miletičova ulica. [2018.03.18.]
[51] Ma Hviezdoslavovo námestie. [2018.03.18.]
[52] Ma Heydukova ulica. [2018.03.18.]
[53] Ma Laurinská ulica. [2018.03.18.]
[54] Ma Kúpeľná ulica. [2018.03.18.]
[55] Ma Godrova ulica. [2018.03.18.]
[56] Ma Gorkého ulica. [2018.03.18.]
[57] Ma Nábrežie armádneho generála Ludvíka Svobodu. [2018.03.18.]
[58] Ma Podjavorinskej ulica. [2018.03.18.]
[59] Térkép 1912.
[60] [2018.03.18.]
[61] Ravasz 1983. I–II., Benke 2000. 44–68.; Pohánka 2012.; Lengvári 2014.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *