Szent Imre emlékév
1938 májusában zajlott Budapesten a 34. nemzetközi eucharisztikus kongresszus, idén ismét Budapest ad otthont az 52. ilyen rendezvénynek. A Klimo Könyvtárban az 1938-as kongresszus emlékét szeretnénk megidézni hamarosan nyíló kiállításunkkal. A tárlathoz kapcsolódó írásainkban az Eucharisztikus Világkongresszus előzményeit és történetét mutatjuk be olvasóinknak. Az első írásban az 1930-ban rendezett, az Eucharisztikus Világkongresszus előzményének és akár főpróbájának is tartható Szent Imre emlékévre emlékezünk.
Az első eucharisztikus kongresszusok létrejötte egy dél-franciaországi asszonynak, Maria Emile Tamisiernek köszönhető, akinek sikerült megnyernie a helyi klérus támogatását is a kezdeményezéshez. Az első eucharisztikus zarándoklatot 1874-ben Avingnonban tartották. 1875-ben határozták el, hogy minden évben nemzeti kongresszust szerveznek, melyhez a pápa áldását is megkapták. Az első, már nemzetközi kongresszust Lille-ben tartották 1881-ben 330 külföldi résztvevővel. A találkozók az első években vagy Franciaországban, vagy francia nyelvterületen voltak, csak a két háború közötti időszakban jutott el minden kontinensre a kongresszus. Közép-Európában két kongresszust tartottak: 1912-ben Bécsben és 1938-ban Budapesten.[1]
Eucharisztia (magyarul oltáriszentség) a katolikus hittan egyik központi fogalma. A keresztény eucharisztia alkalmával megszentelt kenyér (és időnként bor), amelyet szentségimádás vagy szentáldozás céljából az ún. tabernákulumban őriznek.
A római katolikus hittétel szerint a Jézus Krisztustól alapított hét szentség között a legfölségesebb, mert benne maga Jézus Krisztus van jelen a kenyér és bor színe alatt a lélek táplálására. Az oltáriszentség a misével létesül, transsubstantiatio, azaz átlényegülés által; a kenyér és bor lényege Krisztus testének és vérének lényegévé változik a színek megmaradása mellett.
Az első magyar nemzeti eucharisztikus kongresszust 1928-ban tartották Budapesten. A nagygyűlés után eucharisztikus körmenetet tartottak, melyen mintegy 200 ezer hívő, egyházi és közélet személyiség vett részt. 1929-ben vetődött fel az a gondolat, hogy Magyarországon is rendezzenek eucharisztikus kongresszust. Mikes János szombathelyi püspök képviselte Magyarországot az 1930-ban Sidneyben rendezett találkozón, e részvétel nem titkolt célja az volt, hogy felhívja hazánkra, mint lehetséges rendező országra a figyelmet.[2]
A tervezés következő feladata az alkalmas időpont kiválasztása volt. 1930-ban a Szent Imre emlékév kapcsán rendeztek ünnepségsorozatot, mely tulajdonképpen a későbbi eucharisztikus kongresszus rendezésének főpróbájaként is felfoghatunk. Az 1938-as dátum kiválasztásánál is szerepet játszott egy jelentős évforduló, hiszen ebben az évben Szent István jubileumát kívánta ünnepelni az ország.
A Szent Imre év eseményei 1930. április 5-től november 16-ig zajlottak. A nyári főünnepségek előtt az egyház több lelkigyakorlatot tartott a plébániákon. A fővárosi népmissziókon mintegy 130 ezer katolikus hívő vett részt. A rendezvénysorozathoz számos zarándoklat is kapcsolódott: május 19-én a hercegprímás vezetésével katolikus férfiak zarándokoltak a máriabesnyői kegyhelyre, ezt május 25-én az asszonyok esztergomi zarándoklata követte. Május 29-én mintegy tizenötezer fiatal lány vonult a margitszigeti domonkos kolostor romjaihoz, hogy Szent Margit közbenjárását kérje, a csanádi egyházmegye hívei pedig Velencébe zarándokoltak, ahonnan június 28-án Szent Gellért ereklyéjével tértek haza Szegedre.[3]
A jubileumi évben Szent Imrének több köztéri szobrot és emléktáblát állítottak. Az egyik legjelentősebb ilyen alkotás avatására 1930. augusztus 17-én került sor a Horthy Miklós (Móricz Zsigmond) körtéren. Az szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása: magas posztamensen áll Szent Imre, alatta a talapzaton négy mellékalak (leányka, cserkész, emericanás diák és levente). A cserkészt Godó Jánosról, a 13. sz. Ezermester cserkészcsapat cserkészéről mintázta az alkotó. A talapzat elején a Szent Korona felajánlása-dombormű, jobb oldalán Szent István intelmeiből, a bal oldalon „Szent Imre fölajánlása a veszprémi székesegyházban”, hátsó oldalon „A magyar nemzetnek, Izabella főhercegasszony” szöveg olvasható.[4]
Több nemzetközi gyűléssel, ifjúsági rendezvénnyel is tisztelegtek a szentéletű királyfi előtt a jubileumi év során. Ekkor tartották a XV. Nemzetközi Katolikus Eszperanto Kongresszust, a program részt vevői augusztus 21-én Pécsre és Máriagyűdre is ellátogattak. A Katolikus Egyetemi és Főiskolai Ifjúság Nemzetközi Kongresszusa mellett az Unio Cleri pro Missionibus nemzetközi gyűlése, a Szeplőtelen Szűz Mária Gyermekei Társulatának országos jubileumi díszgyűlése, a Nemzetközi Katolikus Női Nap eseményei, Nemzetközi Katolikus Pedagógiai Konferencia vagy a Nemzetközi Katolikus Szociális Napok is kísérték az ünnepi programokat. Több kiállítást is megtekinthettek az érdeklődő látogatók, egyházművészeti tárlat nyílt az Iparművészeti Múzeumban, a Műcsarnok képzőművészeti alkotásokat mutatott be, de a Városligetben virágkiállítás rendeztek.[5]
XI. Pius pápa 1930. június 2-án Nono exeunte saeculo kezdetű apostoli levelet intézett Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz, melyben bátorította a kezdeményezést, hogy egy nemzetközi katolikus ünnepségsorozat keretében emlékezik meg az ország az Árpád-házi szentről.
A központi rendezvények 1930. augusztus 16-án kezdődtek Budapesten. Ekkor érkezett meg Aloisio Sincero kuriális bíboros, pápai legátus, aki augusztus 19-én szabadtéri misét celebrált a Vérmezőn, melyen mintegy 600 ezer hívő vett részt. Aloisio Sincero beszédeinek nagy részét magyarul mondta, s mikor augusztus 25-én búcsúzott, tömegek kísérték a Déli pályaudvarra. Az eseményen megjelent a teljes magyar püspöki kar, a magyar kormány tagjai és több mint 100 külföldi egyházi vendég.[6]
Este eucharisztikus hajókörmenetet tartották a Dunán négy kivilágított hajóval. Az első hajón a legátus vitte az Oltáriszentséget és az apostoli aranykeresztet, a második gőzösön a kivilágított kettős kereszt a Szent Korona másával, a harmadikon Szent Imre liliomos szobrát csodálták meg a nézők. Az Eötvös térről induló fölvonulás megkerülve a Margit-szigetet tért vissza kiindulási helyére. A hajós körmenet után tűzijáték következett.[7]
Augusztus 20-án a parlament két háza együttes ünnepi ülést tartott. Majd délután sor került a hagyományos Szent István napi körmenetre, itt kb. 800 ezer hívő kísérte a Szent Jobbot.[8]
A Szent Imre év nagy sikert aratott a belföldi és külföldi résztvevők körében egyaránt. Ez jelentős ösztönzést adott az 1938-ra, Eucharisztikus Világkongresszus megrendezésének ügyéhez, melynek eseményeit következő blogbejegyzéseinkben fogjuk bővebben bemutatni.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Felhasznált irodalom
BJZS: A Szent Imre-év. [2021. 05. 13.]
Gergely Jenő: Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten / 1938. Budapest, Kossuth, 1988.
Magyar Katolikus Lexikon. [2021. 05. 13.]
A Szent Imre év főeseményei. [Budapest], Szent Imre Év Rendező Főbizottsága, 1930.
[1] Gergely 1988.20–29.
[2] Gergely 1988. 30.
[3] A Szent Imre-év [2021. 05. 12.]
[4] Magyar Katolikus Lexikon szócikke: Szent Imre-szobor [2021. 05. 13.]
[5] A Szent Imre év főeseményei 1930.
[6] Gergely 1988. 33.; A Szent Imre év főeseményei 1930. ; A Szent Imre-év [2021. 05. 12.]
[7] Magyar Katolikus Lexikon szócikke: Szent Imre-év [2021. 05. 13.]
[8] Gergely 1988. 33.; A Szent Imre év főeseményei 1930. ; 1931: A Szent Imre-év [2021. 05. 12.]