A Szepesy utca 3. alatti épületben évek óta kering egy orvosi táska a kollégák között, néha csak a szobák polcán elhelyezve, hogy szem előtt legyen, de mégis elfeledkezve róla, hogy egy bejegyzésben megmutassuk olvasóinknak, milyen kincseket rejt a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. A táska egy baranyai hölgyé volt, Ternai Jánosné Géczi Mária egykor bábaként szolgált.
A hölgy 1908. december 20-án született a Baranya megyei Szava községben. Az elemi népiskolát Cunon végezte, majd a hat elemi elvégzése után a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karának Női Klinikájához kapcsolódó Bábaképző Intézetébe [1] iratkozott be.
Ebből az időből származik egy községi bizonyítvány, melyet 1935. június 8-án állítottak ki. A Kórós [2] községben fennálló bábahiány miatt kilátásba helyezték Ternai Jánosné bábaként történő alkalmazását, amennyiben a bábaképző tanfolyamot önköltségén sikeresen elvégzi, illetve a községi körülmények még akkor is megfelelőek lesznek a hölgy alkalmazására. [3] A dátumokból jól látszik, hogy Ternainé egy ígéretet kapott ekkor, a bábaképző tanfolyamot csak ezután kezdte meg az 1935/36. tanévben, ahol elméleti és gyakorlati oktatásban is részesült.
Egy Szegedről küldött, 1935. szeptember 25-én kelt képeslapját férjének, szüleinek és kislányának címezte. Ebben arról ír, hogy a képzést nem fogja abbahagyni, hanem folytatja tovább, illetve kéri, hogy a kosztpénz november 3-ig mindenképpen érjen oda hozzá. 1935. szeptember 28-i dátummal található még az iratok között egy fénykép is, melyen két bábanövendék áll egymás mellett, kezükben könyvet tartva. A fénykép hátulján két név van feltüntetve, „Szegleti Juliána, Sosvertike” és „ifj. T. Jné, Czun”. A Pécsi Napló 1936. október 8-án megjelent számában rövid bejegyzés található arról, hogy négy új szülésznő telepedett le Baranya megyében, Szögleti Julianna Sósvertikén és ifj. Ternai Jánosné Kórós községben. [4] A két hölgy szerepel ezen a fotón.
Ternai Jánosné bábaoklevelét vizsgája után, 1936. június 23-án állították ki, majd ekkor kezdődött meg a két hónapnyi gyakorlati ideje. Az okmány hátirati szövege szerint a gyakorlati idő szabályszerű kitöltését dr. Berecz János, a női klinika igazgatója igazolta 1936. augusztus 29-én.
A Kórós község képviselőtestületének 1936. szeptember 14-én tartott rendkívüli közgyűlésén határozat született arról, hogy Ternai Jánosnét átmenetileg helyettesként alkalmazzák a község bábájaként, illetve kihirdetik a pályázható bábai állást is a következő feltételekkel:
„[…] a bába fizetése: a község pénztárából évi 300 P készpénz, mely havonként utólag kerül kifizetésre 10%-os levonással, szülésenkénti díja a szülőktől 5 P, az igazolt szegényeknél díjtalanul köteles közreműködni, lakbére évi 100 P, mely utólagos negyedévi részletekben nyer kifizetést.”[5] Baranya vármegye törvényhatósága előtt 1936. október 6-án hirdették ki Ternai Jánosné oklevelét.
A hölgy egy Kórós község tanácsa által kiállított igazolás szerint 1951. március 1-ig teljesített szülésznői szolgálatot a településen. Ternai Jánosné bábakönyvében Alsószentmártonra vonatkozóan szerepelnek bejegyzések 1951-re, majd 1953-mal folytatódnak a bejegyzések Siklós településén. A munkakönyve beírásai szerint 1968. november 30-ig szolgált a Siklósi járásban először körzeti szülésznőként, majd házi betegápolóként. További adattal sajnos nem rendelkezünk Ternai Jánosné Géczi Mária életéről.
A bábanapló
A bábanapló tulajdonosának adatain (név, születési hely és idő, oklevelének kelte) túl nagyon sok információ kinyerhető egy ilyen forrásból a kutatók számára. A bábanapló főoldala után olyan bejegyzések találhatóak, melyek tartalmazzák a bába szolgálatba lépésének időpontját, a bábaismétlő tanfolyam helyét és idejét, a különböző egészségvizsgálatok eredményeit és a bábatáska állapotát.
A naplóban 1941 és 1954 közötti évekre vonatkozóan rendszertelen időközönként szerepelnek bejegyzések Ternai Jánosné egészségi állapotára vonatkozóan, hol részletes (pl. „Úgy testileg, mint szellemileg egészséges. Tüdőröntgen eredménye: negatív lelet.”), hol rövid (pl. „Egészségügyi vizsgálat: egészséges”) formában.
A bábatáska állapotát is folyamatosan ellenőrizték. A naplóban határozatlan időközönként szerepelnek bejegyzések, hetente, kéthetente vagy havonta. Részletes tartalmi leírás nem készült a táska tartalmáról, a feljegyzésekben a „hiány nincs, rendben” vagy „tiszta” kifejezéseket használta az ellenőrző körorvos.
A napló fejlécének köszönhetően az édesanyára és a magzatra vonatkozóan is feltüntettek adatokat. Az anya kora, vallása, lakása, foglalkozása és családi állapota mellett bejegyezték, hányadik terhessége ez a szülő nőnek. A magzatról feltüntették nemét, érettségét és azt, hogy élő vagy halott-e, valamint születése kori fekvését a méhben. A naplóba kérnek adatot a vajúdó nő hőmérsékletére a bába érkezésekor, illetve itt lehetett feltüntetni a rendellenességeket is, ezek az adatok azonban hiányosan vannak kitöltve a naplóban. Külön helyen lehet feltüntetni a vetéléssel kapcsolatos információkat, azonban kiemelendő, hogy csak a vetélés időpontját kellett beírni, vagyis azt, hogy hányadik hónapban történt a vetélés. Mind a szülés, mind a vetélés adatai között található hely, amennyiben szükség volt orvosi ellátásra, az orvos érkezésének időpontját feljegyezni. A bábák a szülés utáni gyermekágyi időszakban is látogatták az édesanyát és a gyermeket, de a bejegyzések között csak az egészséges kifejezés vagy a halál időpontja szerepel. Az utolsó adatközlő oszlopba a közreműködő orvos megjegyzése és aláírása került, ezen adatok azonban legtöbbször a „láttam”, az orvos aláírása és a dátum.
A bábanapló első, szülésre vonatkozó bejegyzésének időpontja 1942. január 22., ami miatt feltételezhető, hogy nem ez a napló Ternainé első bábanaplója. Erre vonatkozóan azonban tényleges forrásunk nincs, azonban fontos kiemelni, hogy a napló nyitásakor még zajlik a második világháború. Az 1942 és 1954 közötti bejegyzések 131 szülést írnak le. Évente átlagosan 9 szülésről számolnak be a feljegyzések, és erre az időszakra összesen 13 halott újszülött és 1 halott édesanya van bejegyezve. A szülések között egy ikerpár is szerepel, mindkét csecsemő éretten született, és egészségesek voltak a gyermekágy időszakában is. A halott újszülötteknél egy esetben fehérhalál (légzési és keringési probléma), egy esetben fejlődési rendellenesség, két esetben vetélés, két esetben veleszületett gyengeség, öt esetben koraszülés van feltüntetve a halál okaként, két esetben azonban csak a halál ténye van feljegyezve.
Az édesanyák életkora az első gyermeknél 18 és 25 év közé tehető, 20 év körül mozgott az első gyermeküket világra hozó anyák átlagéletkora. Az anyák foglalkozásánál férjük munkája van feltüntetve, legtöbben– a térségből adódóan – földművesek, de szerepel a szülő nők között a péksegéd, a református lelkész vagy az uradalmi kocsis neje is.
A bábatáska
Ternai Jánosné lánya szerint, aki a tárgyat a gyűjteménynek ajándékozta, édesanyja a bábaoklevele átadójakor kapta. A kívül-belül textilanyagborítású, fém keretes táska viseltes állapotán láthatóak az évek, a sok vizsgálat és szülés, melyre tulajdonosa magával vitte. A táskát belül többször is megvarrták. A benne lévő eszközökön is látszik a kor, sajnos egy-két eszköz már eltörött. Arról nincs információnk, mennyire hiányos jelen állapotában a táska, de a benne lévő eszközöket be tudjuk mutatni olvasóinknak.
A táska kinyitásakor egy kisebb méretű zsákot, egy nagyobb eszköztartó zsákot, egy sztetoszkópot és egy korabeli mellszívót pillanthatunk meg. A kis zsák egy körömkefét rejt, a sörték már elfeküdtek a fán. Az eszköztartó zsákot kihengerítve több orvosi eszközt szép sorrendbe elhelyezve találunk. A fecskendők és becsomagolt tűk mellett gumicsövek, üveg és fém katéterek, trokár (szúrcsap), kötszervágó olló, köldökcsipesz és egy fürdővíz hőmérő van elhelyezve, melynek üveg része eltörött már.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Képek jegyzéke
1. kép – Képeslap – Ferenc József Tudományegyetem, Női Klinika (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény)
2. kép – Fénykép Ternai Jánosnéról és Szögleti Juliannáról bábanövendékként (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény)
3. kép – Ternai Jánosné bábanaplója (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény)
4–8. kép – A bábatáska és a benne lévő eszközök (Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény) (A fotókat készítette: Molnár Dávid)
Források
Pécsi Napló 1936.
Ternai Jánosné Géczi Mária hagyatéka
Irodalom
Szabó Tibor – Zallár Andor: A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem története I. Szeged, 1992. [2021. 03. 17.]
[1] A bábaoklevél megszerzéséhez szükséges tanulmányok elvégzésére a Bábaképző Intézetekben volt lehetőség. A 18. században létesített budapesti és kolozsvári intézmények, majd a pozsonyi és a nagyváradi intézetek megnyitása után a szegedi Bábaképző Intézet 1884. március 15-én kezdte meg működését Mann Jakab igazgatósága alatt. Mann az igazgatói feladatokat egészen 1920-ig látta el, majd 1921-től a képezde épületében megnyílt, a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Karának női klinikáján folytatódott a bábaképzés. (Szabó – Zallár 1992. 43.)
[2] Baranya megye, Sellyei járás.
[3]Községi bizonyítvány – Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.
[4]Pécsi Napló, 1936. október 8.
[5] Kivonat Kórós község képviselőtestületének…. – Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény.