2008-ban a Biblia évében nyitottuk meg a Klimo Könyvtárban található Bibliákat bemutató tárlatunkat. Korábbi kiállításainkra visszatekintő sorozatunkat ezen kiállítás ismertetésével folytatjuk.
A Biblia az európai kultúra egyik alappillére, amelyet nem csupán a zsidó és a keresztény vallás kanonizált gyűjteményeként tartanak számon, hanem az emberiség évezredeken át felhalmozott tudásának összefoglalójaként is. Erre utal az eredeti görög, a byblion többes számú szó jelentése: könyvek. Ez a kifejezés, összetett jelentése révén a műfaji sokszínűséget is magában hordozza. Így megtalálhatók benne a mítosz, a monda és a legenda jellegzetességei mellett a példázatos elbeszélések, a himnuszok, az erkölcsi mondanivalót tartalmazó filozófiai példabeszédek, végül helyet kaptak a közmondások és a találós kérdések is. A zsoltárok és a jeremiádok műfajának megszületése pedig magának a Bibliának köszönheti kialakulását. A Biblia két, markánsan elkülöníthető részre osztható: az Ó- és Újszövetségre.
A Pécsi Püspöki Könyvtár példányai
A Klimo Könyvtárban az európai bibliakiadások nevesebb darabjai megtalálhatóak. A gyűjteményben a katalógus találatok szerint 155 Biblia található. Az időhatárok is igen széles spektrumot ölelnek fel: a XV. századtól a XIX. század közepéig. A nyelvi sokszínűség sem elhanyagolható: az eredeti héber, görög mellett, az általánosan is elterjedt Vulgata (a Biblia latinfordítása), majd a XVI. századtól megjelennek a nemzeti nyelvű bibliák (magyar, német, francia, belga, olasz, szlovén, vend, horvát, angol), valamint a többnyelvű, polyglott Szentírások.
A kiállítás három nagyobb tematikai egységben mutatta be a gyűjtemény darabjait. Az első egységben a bibliakiadások XV-XIX. századi remekei kerültek ki, a másodikban a nemzeti nyelvű Szentírások, végül, majd a magyar nyelvű bibliakiadások reprezentáns, és méltán híres darabjait mutattuk be.
A legrégibb, legbecsesebb darabokat jelenleg a Püspöki Kincstár őrzi:
- A festett kódexek közül az első egy kisméretű francia származású Biblia. A gazdagon díszített, és a párizsi iskola apró gyöngybetűivel íródott munka a XIII. században készült el. 112 darab szép iniciáléval díszített. (P.IX.10)
- A XIV. század első felében készült el a fólióalakú szintén francia származású Biblia, amely a püspöki könyvtár legszebb kódexe. A kötéstábla belsején olvasható begyezés szerint 1384-ban Antal, hainburgi plébános volt a tulajdonosa. Így Hainburgi Bibliaként tartják ma számon. A gazdagon díszített Szentírásban 144 iniciálé (81 figurális és 64 ornamentikai díszítés) található. (AA.III.13)
- A pécsi püspöki könyvtár színezett ősnyomtatványai közül az egyik a Johann Bäemler-féle kétkötetes folióméretű Biblia, amelyet Strassburgban, 1466-ban nyomtattak Heinrich Eggestein nyomdájában. Ez egy gazdagon illusztrált Biblia. (AA.II.10-11)
- Díszítetlen ősnyomtatványa a könyvtárnak a Velencei Biblia, amely 1494. november 22-ben került ki Simon Bevilaqua nyomdájából. (ε.I.34)
A XV-XIX. századi bibliakiadások
Ősnyomtatványok
Négy XV. századból származó Bibliával büszkélkedhet ma a gyűjtemény. Pauli Burgensis által a Szent Jeromosi Vulgata hozzátoldásait foglalja magába 3 kötetben. A legkorábbit (a 2. részt) 1492-ben nyomtatta Johann Grüninger Strassburgban. Az első és a harmadik kötet Nürnbergben 1497. szeptember 6-án, Anton Koberger munkája nyomán hagyta el a nyomdát. (a.I.23-24-25) A sorban az utolsó pedig a neves bázeli nyomdász Johann Froben és Johann Petri nyomtatása, 1498-ból, amely fametszetekkel díszített. Ez utóbbi Klimo ex librise révén bizonyíthatóan az alapgyűjteményének is része volt. (AA.V.1-5)
Antikvák (a XVI. századi nyomtatott termékek)
1504-ben Párizsban jelent meg A. Gumelli Biblia-kiadása, melyben a Vulgatát kívánta kritikai módszereknek alávetve visszaállítani a Szent Jeromos-féle szövegre. (NN.II.35)
Velencében, 1514-ben készült az a latin nyelvű Biblia, mely színes bibliai jeleneteket megörökítő metszetekkel ellátott példány (pl. a teremtéstörténet 6 fázisa). A Klimo Könyvtár példánya, valószínűleg a XVIII. század folyamán került a gyűjteménybe. Egy korábbi tulajdonosa ismert: Hossek János plébános 1708-ból. (L.VII.24)
1518-ban, Bázelben nyomtatták az evangéliumokat tartalmazó német nyelvű részfordítást. Apró fametszetekkel ellátott, kézzel festett példány. A kötet, ex librise alapján a patacsi Szent Jakab kolostor tulajdonában volt. Ma a Hártyateremben található, így valószínűleg a 18. század folyamán került a gyűjteménybe. (AA.V.13)
Leidenben 1551-ben nyomtatott, metszetekkel díszített latin Biblia, mely a Székeskáptalan tulajdonában volt, ma a Hártyateremben található. (DD.I.11)
1569-ben Antverpen készült az a hét kötetes polyglott (latin, héber, káld, görög) Biblia, mely Klimo püspök ex librisét tartalmazza, tehát az alapgyűjtemény része volt. (FF.II.11-17)
Három nyelvű (görög-latin-héber) az a Biblia, melyet Rómában 1578-ban nyomtattak. Klimo ex librises példány, így az alapállomány része volt.(P.III.16-17)
XVII–XIX. századi Bibliák
1609-ben Orleans-ban készült latin és héber nyelvű Biblia, díszes pergamenkötésben.(DD.I.9)
Görög és latin nyelvű Újtestamentum, (Wittenberg, 1618) Domsics Mátyás pécsi kanonok jegyzékében 220. szám alatt található, így az ő hagyatéka révén került a hajdani püspöki könyvtárba. Kéziratos bejegyzése egy 1739. február 4-i földrengésről ír.(Y.XII.4)
A leideni Elzevir nyomdában készült Szent János Apokalipszise latin, héber és görög nyelven 1627-ben. A kötet kéziratos bejegyzése alapján a pozsonyi jezsuiták tulajdonában volt, majd – az ex libris alapján – Klimo György püspök könyvárának része lett. (DD.V.10)
Rotterdami Erasmus (1466–1536) nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus az 1703 és 1706 között Leidenben kiadott összegyűjtött munkái (7 kötetben) közt jelent meg az Újtestamentum-kiadása. A kötetek az ex libris szerint Klimo püspök tulajdonában voltak. (GG.III.19)
Lipcséből, 1757-ből való egy görög nyelvű Septuaginta-kiadás. A héber Biblia görög nyelvű fordítása. Kr. e. 300 körül íródott, az egyiptomi Alexandria városában II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó idejében. A Septuaginta a legrégebbi ismert görög fordítása az Ószövetségnek. A latin nyelvű elnevezés “hetven”-et jelent és arra utal, hogy hetvenkét zsidó bölcs írta, akik a 12 zsidó törzsnek képviselői voltak. (M.V.30-31)
A XIX. századi bibliakiadásokat egy Innsbruckban nyomtatott Vulgata-kiadás reprezentálja, 1834–1835-ből. (d.V.2-4)
Nemzeti nyelvű bibliák
A nemzeti nyelvű Szentírások szükségességét a reformáció korában ismerték fel. Természetesen előtte is minden nemzetnél voltak próbálkozások a Biblia egyes részeinek nemzeti nyelvű fordítására, ám a XVI. század után kiadott változatok már az egyes nyelvek szókincsének megreformálását is céljuknak tekintették.
A sort természetesen a Martin Luther által fordított német nyelvű Biblia kezdi meg. Luther Phillip Melanchton bíztatására kezdte el a fordítást. Előtte már több német fordításrészlet is napvilágot látott a századforduló előtt (Lübecki, Nürnbergi Bibliák), ám ezek a középkori egyház hivatalos latin bibliafordítását, a Vulgatát vették alapul, vagyis egy fordítás fordításai voltak. Luther ezzel szemben az eredeti forrásokhoz fordult, hogy ezáltal minél árnyaltabb fordítással adhassa vissza e szent könyv mondanivalóját. Az akkor még alkalmatlan német nyelv szókincsét, stilisztikai szabályait is meg kellett reformálnia. Saját vallomása szerint sokszor hetekig kutatott egy-egy megfelelő szó, egy-egy odaillő fordulat után. A teljes bibliafordítással megteremtette az egységes német nyelvet.
Az Újtestamentum fordítását kezdte el és 10 hét alatt be is fejezte, így az 1522-ben meg is jelenhetett. Az Ótestamentum fordításához még kevésnek tartotta héber nyelv ismeretét, így azzal sokkal hosszabb ideig foglalkozott. A teljes Biblia 1534-ben jelent meg, 1539-ben pedig megkezdődött e hatalmas munka felülvizsgálata.
A Klimo Könyvtárban található példány a Hártyateremben található a vegyes polcon, így kötése a terem elnevezésével ellentétben egészbőr. Domsics Mátyás kanonok jegyzékében 10. szám alatt található, így az ő hagyatéka révén került a hajdani püspöki könyvtárba. A Domsics jegyzék 10. darabja volt.
Ez a lutheri biblia 1615-ben, Strassburgban, Lazar Zetzner nyomdájában kiadott példánya. Possessor-bejegyzései külön kis történeteket mondanak el korábbi tulajdonosaikról: így a gyermekrajzok mellett feljegyzéseket találunk német nyelven a Main folyó mellett 1708–1716 közötti időjárási eseményekről, szőlőtermésről, terményárakról. Bájos kis gyermekrajzok tarkítják a példányt, így pl. egy gyermek a templom lépcsőin indul el. (V.II.5)
1730-ban Tübingenben jelen meg Luther bibliafordításán alapuló javított változat Christoph Matthäus Pfaff gondozásában, Das ist die gantze Heilige Schrift Alten und Neuen Testaments címmel, metszetekkel díszítve gótnémet betűkkel. (II.I.12-13)
A Biblia az újkori családokban is a legfőbb, néhol az egyetlen könyv volt, így nagy kincsnek számított, generációkon keresztül öröklődött. A papírlapok drágasága miatt nem is furcsa, hogy ennek az üres felületeit tartották alkalmasnak a fontosabb mondanivalók rögzítésére.
A kiállításban válogatást mutattunk be különböző nyelvű Bibliákból.
Nürnbergben 1712-ben készült olasz nyelvű Biblia, melyben Klimo kéziratos bejegyzése és ex librise is fellelhető benne, így az alapállomány része volt. (U.III.4)
Cseh nyelvű Biblia, 1540-ből Nürnbergben nyomtatták. Klimo ex librise van benne, így az alapállomány része lehetett. (CC.IV.4)
Francia nyelvű Biblia részletfordítás, mely Izajás könyvét tartalmazza a Párizsban 1675-ben nyomtatott kötet. Ma a Hártyateremben található. (II.V.11)
1741-es vend nyelvű, azaz a szlovén nyelv egyik nyelvjárásán írott mű, melyet Bautzenben nyomtattak. Klimo püspök ex librise található benne, így az alapkönyvtár része volt. (HH.V.2)
Metszetekkel díszített horvát nyelvű Biblia, melyet Bécsben, 1858–1861 között nyomtattak.(Sz.R.III.8-19)
Belga nyelvű Vulgata-fordítás, magyarázatokkal ellátva, az 1740–1750-es években Antwerpenben adták ki. Klimo ex librise az alapállományban való meglétét erősíti. (T.VII.12-30)
Érdekesség, hogy angol nyelven nem található Szentírás a könyvtárban, csak Stevenson, William: Kis biblia, az az a keresztyén embernek hite és tiszti, a mellyek a Szent Irásnak tulajdon szavaival elő-adattak — Viliám által Ángliában és mostan magyar nyelvre fordíttattak Szigeti György … által című magyar nyelvű fordítás, melyet Győrben 1787-ben, Streibig Jósef nyomdájában adtak ki.. (X.III.14)
Szintén igencsak érdekes az a polyglott, azaz többnyelvű Biblia, amelyet Lipcsében és Párizsban adtak ki (valószínűleg a XIX. század első felében). Latin, héber, görög, olasz, francia, spanyol, portugál, cseh, lengyel, angol, német, holland, dán, svéd, magyar nyelven, voltaképpen a metszeteket magyarázó bibliai idézeteket tartalmaz. (Sz.Z.I.5)
A különleges Bibliák sorát gyarapítja egy 1749-ben kiadott képes Biblia, melyben egyes szavakat képek jelölnek, így lehet olvasni a szöveget. A különleges kiadást elsősorban gyerekeknek és tanulóknak szántak. (R.VIII.9)
Magyar nyelvű Bibliák
XVI. századi fordítások
Pesti Gábor, a humanista tudós és első magyar nyelvápoló Új Testamentum magyar nyelven című munkája (1536) valójában a négy evangélium fordítása és egyben első nyomtatott kiadása volt. Pesti GáborÚj Testamentuma címe többet mond a tartalmánál, ugyanis csak a négy evangéliumot találjuk meg benne. Az első nyomtatott magyar nyelvű evangélium kiadás. Bécsben adta ki Singreniusnál 1536-ban. Fordításához lapszövegként az Erasmus-féle Novum Testamentum-kiadást használta. Ahol ez nem tért el a Vulgata szövegétől, ott a korábbi magyar szentírás-fordításokból (pl. Müncheni, Jordánszky kódex) is merített. A Klimo Könyvtár példányának címlapja hiányában kéziratos címlappótlása tudósít a kiadás adatairól: „Pesti Gábor Erdélyi Fejér-vári Kanonok Újj Testamentoma nyomtattaték 1536. esztendöbenn” Az elhelyezését tekintve valószínűleg a klimói alapállomány részét képezte. Ma az Aranyteremben található. (O.IX.25)
1590-ben vált teljessé a mindmáig legismertebb magyar nyelvű bibliafordítás. Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliájaa legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes bibliafordítás. Károlyi a héber eredetiből fordította az Ószövetséget és a görögből az Újszövetséget. Valójában csak az ószövetségi részt nevezhetjük Károlyi eredeti munkájának, mivel az Újszövetséghez Félegyházi Tamás korábbi fordítását vette át, kisebb módosításokkal. A fordítás érdekessége, hogy tartalmazza azokat az ószövetségi könyveket is, amelyek nem találhatók meg a héber eredetiben (Tóbiás, Judit, Sírák fia könyve, Bölcsesség könyve, Báruk, 1-2 Makkabeusok könyve, sőt még apokrifokat is, mint a 3-4 Ezdrás könyve). Ezeket a könyveket a XVI. században már kihagyták a protestáns Bibliákból.
A nagy feladathoz Mantskovits Bálint nyomdász e célból Vizsolyba telepített nyomdája Németalföldről új betűket kapott, a papírt Lengyelországból hozták. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték, és másfél év múlva, 1590. július 20-án fejezték be. Az eredeti kiadásból 52 példány maradt fenn, közülük 24 külföldön van. Három példány az Országos Széchényi Könyvtárban található, egyet Sárospatakon, egyet a vizsolyi templomban őriznek.
Gyűjteményünkben a Károlyi Gáspár fordította Vizsolyi Bibliának egy igencsak sérült példánya található. A címlapjai csonkák, valamint az eleje és a vége is csonka. Ezen kívül a kötet metszései valószínűleg égés útján megsérültek. (127336)
A Károlyi-féle fordításban az előszóban írnak a Biblia szövegének esetleges hibáiról. Ezekre a javításokra azonban nem volt már ideje, mert a következő évben meghalt. A javításokat a későbbi kiadók végezték el. Szenci Molnár Albert jelentette meg másodszor 1608-ban a javított szövegű kiadást. A Klimo Könyvtár példánya Domsics Mátyás pécsi kanonok jegyzékében 55. szám alatt található, így az ő hagyatéka révén került a hajdani püspöki könyvtárba. (EE.V.31)
1727-ben Lipcsében jelent meg A mi Urunk Iesus Christusnak ui testamentuma Magyar Nyelvre fordittatott Caroli Gaspar által című kötet, mely valójában a Bél Mátyás-féle javított Újszövetséget tartalmazza. Klimo György ex librisét tartalmazza a kötet, tehát ez a könyv is az alapállomány része volt. (X.XIII.31)
A protestáns Vizsolyi Bibliának 1626-ban készült el katolikus megfelelője, a Káldi György által a latin Vulgatából fordított Szent Biblia. Ennek hatása és elterjedése sokáig meg sem közelítette a Károlyi-féle fordításét, minthogy a katolikus egyház továbbra sem helyeselte, hogy laikusok papi értelmezés nélkül maguk olvassák a Bibliát. Káldi bibliafordításának alapja a Vulgata, melyet a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánított.
A Káldi-fordítás viszonylag kis példányszámban jelent meg, így Káldi nyelvezete – mely Károliéhoz ugyan nem hasonlítható, mégis szép stílusú volt –, nem vert gyökeret sem a nép, sem a költészet nyelvében. Mikorra például a 2. kiadása több mint egy évszázad múlva megjelent (Nagyszombat, 1732), a Vizsolyi Bibliát már tizenkétszer adták ki.
A Káldi-féle Biblia első kiadása (Bécs, 1626) a Kanonoki Gyűjtemény állományának részét képezi. (66471)
Újkori fordítások
Károlyi és Káldi Bibliájának egymást követő kiadásait mintegy háromszáz évig szinte változtatás nélkül használták. Viszonylag csekély mértékű nyelvi korszerűsítést (bibliarevíziót) azonban a 17–19. század folyamán többen is végeztek. A Károlyi-féle Bibliát Komáromi Csipkés György (1675), Misztótfalusi Kis Miklós (1685), Besenyei György (1737), Szabó József (1851) korszerűsítette.
A Klimo Könyvtárban megtalálható bibliafordítás-korszerűsítések az alábbiak:
Protestáns fordítások
Torkos András evangélikus lelkész a Dunántúli Egyházkerület püspökének Újszövetség-fordítása 1736-ban, Wittenbergben látta meg a napvilágot. A Klimo Könyvtár példánya Domsics Mátyás pécsi kanonok jegyzékében 98. szám alatt található, így az ő hagyatéka révén került a hajdani püspöki könyvtárba. (Y.II.3)
Bárány György evangélikus lelkész Lauban, 1754-ben kiadatta a Torkos Andráss és Sartorius Szabó János evangélikus lelkésztársakkal közösen lefordított és magyarázatokkal ellátott Újszövetséget. A Klimo Könyvtár példánya Domsics Mátyás pécsi kanonok jegyzékében 151. szám alatt található, így az ő hagyatéka révén került a hajdani püspöki könyvtárba.(X.IX.11)
Katolikus fordítások
A szentírás megreformálásáról 1822-ben a Rudnay Sándor esztergomi prímás által összehívott nemzeti zsinaton kezdtek el tárgyalni. A vitatott kérdések tisztázása után a zsinati határozat szerint Káldi szövegét kell kiadni, de úgy, hogy a könyvek elé bevezetés kerüljön. Továbbá ki kell javítani a korábbi kiadás hibáit, sajtóhibáit, összevetve a Vulgata eredeti latin szövegével. A 6 kötetet, amelynek kiadását Szepesy saját vagyonából fizette, 1834 és 1836 között nyomtatták Pozsonyban a jó nevű Belnay örökösök nyomdájában. Az egyes kötetek szerkesztésénél a gyakorlati használhatóságra való törekvés figyelhető meg. Minden evangéliumot, könyvet, stb. rövid előszó vezet be. Az egyes részek élén regesztaszerű összefoglaló jelzi a következő anyag tartalmát. A részeket a versszámokra utaló jegyzetek követik, ezt pedig a Világosító Hivatkozások, melyek a tartalomhoz gondolatilag vagy ténylegesen kapcsolódó szentírási helyekre utalnak. Ugyancsak a gyakorlati kezelhetőséget segíti az Újszövetség II. kötete végén és az Ószövetség IV. kötete végén lévő Betűrendi mutatósorozat, amely a nevel és fogalmak magyarázatát, illetve utalási helyét adja. A szentírásfordítások rendszerint az ószövetséggel kezdődnek. Szepesy szentírásának első két kötete azonban az Újszövetség anyagát tartalmazza. Szepesy döntését azzal indokolta, hogy ezeket a keresztények gyakrabban használták. De az is lehetett az oka, hogy a négy evangélium fordítása Szepesy saját munkája volt, azokon már régebben dolgozott, így ezzel indíthatta a Szentírást. A Szentírás egyes könyveinek sorrendje teljesen megegyezik a Káldi-féle fordítás, illetve az újabb kori fordítások és kiadások hagyományos sorrendjével. Szepesy a munkálatok elkészülése után az 1500 kötetből csak kevés példány került könyvkereskedőhöz, a kötetek nagy részét ingyen osztotta szét Erdély és Dunántúl plébániái között. A püspöki könyvtár példánya ezek szerint Szepesy püspök ajándéka volt egyházmegyéje számára. (Sz.K.V.14-19)
Jób könyvének magyar nyelvű kiadásáról az Egyházi Tár szerkesztője, Guzmics Izidor, bakonybéli apát gondoskodott, és adta ki Pesten, 1836-ban. (Sz.IX.35/2)
Tárkányi Béla egri apát-kanonok, az akadémia tiszteletbeli tagja az Egri Lyceum Nyomdájában készíttette el 1865-ben a Szentírás aktualizált magyar nyelvre való átültetését, amely 10 500 példányban látta meg a napvilágot.(Sz.Z.I.8-9)
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban