A második nap ünnepségeit reggel 9 órakor a Hősök terén a katonák szentmiséje és közös áldozása nyitotta meg. A szentmisét a lyoni bíboros érsek celebrálta, míg a szentbeszédet Hász István tábori püspök mondta. A tábori püspök beszédében kiemelte, hogy „hajdan Szent István és Szent László királyaink a Seregek urának segítségét kérték nehéz harcaikban, a ma élő nemzedék az élet harcaiban erősítse meg magát az Úr Jézus szent testével.”[1] Az áldozók között volt József főherceg, Rátz honvédelmi miniszter és Sónyi Hugó, a honvédség főparancsnoka is.[2]
Mialatt a Hősök terén folyt a katonák szentmiséje, a bazilikában Aranyszájú Szent János miséje folyt. A görög nyelvű szentmisét az keresztények újraegyesülésért ajánlották fel. A misét az athéni püspök, George Calavassy celebrálta, melyen részt vett Pacelli legátus, a magyar hercegprímás, valamint az összes görög szertartású főpap és dignitárius.[3]
Ezen a napon több nemzetközi szakosztályi gyűlést is tartottak. A Nemzetközi Missziós Konferencián a westminsteri bíboros elnökölt, a téma az eucharisztikus tisztelet szerepe a katolikus egyház missziós tevékenységében. [4]
Az Ünnepi Csarnokban ifjúsági nagygyűlést tartottak. Téma az eucharisztika és az ifjúság volt. Itt Timkó Imre gimnáziumi tanuló mellett Tóth Sándor munkásifjú és Csík Ferenc olimpiai bajnok is felszólalt. Csík Ferenc beszédében kiemelte a sport nevelő szerepét, de az erkölcsös életet is nélkülözhetetlennek gondolja: „A mai férfi három viszonylatban keresi a tökéletességet. A testi kultúra, a hivatás és a nemzeti társadalom szolgálatának viszonylatában.
Elvitathatatlan, hogy a nem értelemben vett sport erős testet ad egész életre és az ifjúság számára nagyszerű nevelő eszköz. Elvitathatatlan az is, hogy a nagy teljesítmények, a kimagasló eredmények eléréséhez nem is annyira testi, mint inkább különös erkölcsi kellékek szükségesek. Tiszta élet, mértékletesség, az élvezetekről való teljes lemondás, józanság, szívós kitartás, áldozatkészség, a testi és szellemi energiák teljes összpontosítása elengedhetetlen feltétele minden nagy sporteredménynek.”[5]
A harmadik szakosztályi ülés az Actio Catholica szerepével foglalkozott az eucharisztikus kultusz terjesztésében, míg a negyedik ülés az Eucharisztia és a család címet viselte. Itt egy főispán, egy ciszterci plébános és egy katolikus családanya, N. Czike Gáborné, Lovich Ilona fejtette ki gondolatait a témában. Utóbbi felteszi a kérdést, hogy „átakarod lényegiteni családodnak hideg és sivár, betegségtől, anyagiaktól, bűntől gúzsbakötött életet Krisztusnak gazdag, meleg életévé?” Válasza a feltett kérdésre az, hogy „akkor előbb sajátmagadban kell lehetővé tenned a nagy átlényegülést, melyben a lélek fenntartás nélkül egybeolvad Krisztussal és végrehajtja küldetését tebenned az Úr.”[6]
A második nemzetközi gyűlésre szintén az Ünnepi Csarnokban került sor. Itt Imrédy Béla miniszterelnök adott elő, beszédében a család örök érvényűségét és fontos társadalmi szerepét fejtegette. Imrédy után George Audolent bois-i püspök és August Hlond Lengyelország prímása szólalt fel. A háromperces előadások sorát Észtország, Finnország, a Fülöp-szigetek, Görögország, Havanna (Kuba), Hollandia, India, Írország, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Libanon-Szíria és Lettország küldötte folytatta.[7]
A napot a Hősök terén tartott szentségimádás zárta, melyen 150 ezer férfi vett részt. Az eseményre tizenkét különvonat is érkezett a fővárosba, majd az éjféli mise után visszaindultak indulási helyükre. A téren a szentségimádás idejére eloltották a lámpákat, csak a főoltárt világították meg, a részt vevők fáklyákkal és gyertyákkal a kezükben vonultak fel. A Vajdahunyad várából fél 11-kor indult meg a papság menete. A menetben Glattfelder Gyula csanádi püspök vitte az oltáriszentséget. A szentségkitétel után Bangha Béla jezsuita páter magyarázta el a híveknek az éjszakai szentségimádás jelentőségét. Majd Csávossy Elemér jezsuita atya vezetésével, a tömeg aktív részvételével egy háromfelvonásos misztériumjátékot adtak elő. A napot éjféli szentmise zárta, melyet Isidro Gomá y Tomás bíbornok, toledói érsek celebrált. A mise alatt 300 pap áldoztatta meg a résztvevő férfiakat 600 díszruhába öltözött ministráns segédlete mellett.[8]
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Felhasznált irodalom
Gergely Jenő: Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten / 1938. Budapest, Kossuth, 1988.
A XXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve. Budapest, Szent István Társulat, 1938.
[1] Emlékkönyv 1938. 156–157.
[2] Emlékkönyv 1938. 157.
[3] Emlékkönyv 1938. 158–160.; Gergely 1988. 133.
[4] Emlékkönyv 1938. 161.; Gergely 1988. 133.
[5] Emlékkönyv 1938. 163.
[6] Emlékkönyv 1938. 167–168.
[7] Emlékkönyv 1938. 169–175.; Gergely 1988. 134.
[8] Emlékkönyv 1938. 176–186.; Gergely 1988. 134–136.