Az eucharisztikus kongresszus első napja, áldozócsütörtök kiemelt ünnepe volt a gyermekek és fiatalok tömeges áldozása a Hősök terén. Az eseményen hatéves kortól vettek részt az első áldozók, és általában 18-20 éves korig az ifjúság. Az rendezvény nem maradt el látványban az előző napi nyitó nagygyűléstől, hiszen a különböző egyesületek, iskolák, cserkészek egyenruháikban a vidéki fiatalság pedig népviseletben vonult fel. Az 1938-as emlékkönyv így számolt be a látványos felvonulásról: „hat-nyolcéves leányoktól a tizennyolcévesekig, inasleányoktól előkelő intézetek növedékeig; a falusi leányok égő virágmezői és apácanoviciák fehér, szürke, kék és fekete galambcsapatai, cserkészek és tarkainges virágos-kalapos, falusi fiúk ülnek és térdelnek, az ének és az ég alatt, miközben felettük, a főoltár magasságában Verdier bíboros, Páris érseke mondja a szentmisét […]
A jelenetek, amelyek közt felvonult ide a sokaság, egyike a legszebbeknek. A főváros és környékének fiatalsága s az ország minden vidékének külön-külön jellegzetes, tarka, magyaros motivumokkal dekorált ünneplőjű csoportja már a kora reggeli órákban elhelyezkedett a Hősök-terén és az oltáremelvény mögött, a tó területén. A meleg májusi napfény csodálatos színpompás képet varázsolt mindenki elé, amikor a magyar ifjúság, ez a tündöklő virágerdő, felállt, hogy köszöntse a felvonuló papságot, majd a mise alatt térdre ereszkedve, hódolva fogadta az Oltáriszentséget s áldozott. Az Andrássy-úton a Köröndtől kezdve katonás fegyelemmel vonultak fel az ifjúsági csoportok…”[1]
Az előre bejelentkezett 114 ezer iskolás gyermek és fiatal helyett közel 150 ezren jöttek el a rendezvényre, a kísérőkkel együtt kb. 300 ezer ember vett részt az ünnepségen. Az Andrássy úton és a téren sűrűn álltak a gyóntatószékek, így lehetőségük volt azoknak is gyónni, akik előző nap ezt nem tudták elvégezni.[2]
A nap másik kiemelt eseménye a déli órákban, a Szent István Bazilikában tartott papi eucharisztikus gyűlés volt, melyen csak klerikusok vehettek részt. A gyűlésen Eugenio Pacelli legátus rövid latin beszédet tartott. Majd Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát ismertette a papság feladatait az eucharisztikus kultusz elmélyítésében, végül Heylen namuri püspök mondott latin nyelvű záróbeszédet.[3]
Ezen a napon indult a nemzetközi gyűlések sorozata is, az első összejövetelt a városligeti Ünnepi Csarnokban tartották. A gyűlésen megjelent Serédi hercegprímás mellett további négy bíboros, és a fővédnök, a kormányzó felesége is. A nemzetközi gyűléseken háromperces beszédek hangzottak el, a résztvevő országok magyar ábécé szerinti sorrendjében. Az országok képviselői előre benyújtott szövegek alapján saját országuk nyelvén köszöntötték a kongresszust. Az első rendezvényen Albánia, Anglia, Argentína, Ausztrália, Belgium, Bolívia, Brazília, Bulgária, Csehszlovákia, Chile, Danzig és Egyiptom képviselői kaptak szót.[4]
Az első kongresszusi napot esti hajós körmenet zárta a Dunán. A főváros ikonikus épületeit kivilágított eucharisztikus jelvényekkel díszítették: a Lánchídon a kongresszus jelvénye, az Erzsébet-hídon a kehely a szent ostyával, az Alagút felett az IHS jelvényt volt látható. A felvonulást a Duna két partjáról mintegy félmillió ember kísérte figyelemmel. A folyón kilenc hajó sorakozott fel, legszebben a Szent István gőzös volt feldíszítve, amelyen a pápai legátus az oltáriszentséget vitte. Az első hajón körmeneti kereszt, két kísérő hajón egy-egy hatalmas gyertya volt kirakva villanykörtékből. Az eseményt a Citadella feletti tűzijáték zárta.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Felhasznált irodalom
Gergely Jenő: Eucharisztikus Világkongresszus Budapesten / 1938. Budapest, Kossuth, 1988.
A XXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Emlékkönyve. Budapest, Szent István Társulat, 1938.
[1] Emlékkönyv 1938. 129.
[2] Emlékkönyv 1938. 129–130.
[3] Emlékkönyv 1938. 137.; Gergely 1988. 131.
[4] Emlékkönyv 1938. 138–144.; Gergely 1988. 131–132.