2009-ben a Klimo Könyvtárban megtekinthető volt az az egyházzenei kiállítás, mely a Pécsi Egyházmegye milleneumi rendezvénysorozatának egyik záró rendezvénye volt.A tárlat első részében a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei kötetek kaptak helyet, a második egység a pécsi egyházmegye zenei életének egy jelentős szegmensét, a székesegyházi zenei életet mutatta be. A kiállításhoz nem készült 2009-ben katalógus, most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszünk pótolni azt, és szeretnénk bemutatni a Klimo Könyvtárban őrzött egyházzenei, zenei köteteket, kiemelni az egyedi, érdekes, értékes könyveket.
Kéziratos katolikus zsoltároskönyvek
A Klimo Könyvtárban őrzünk néhány töredékes kéziratos gregorián kottát tartalmazó művet is. Érdekesség, hogy több lapot könyvkötésre használtak fel, hiszen ezek a művek pergamenre íródtak, melyek a könyvek elavulása, vagy tönkre menetele után is kiválóan használhatóak voltak könyvek borítására. A könyvtár őriz egy kottatöredéket is, amely egy restaurált könyv kötéséből került elő. A szegedi ferences rendházból származik egy 15. századi zsoltároskönyv pergamenre írt lapja.
Szintén az 1400-as években íródott az, a valószínűleg egy német bencés kolostor tulajdonából a könyvtárba került kéziratos kottapéldák nélküli kis pergamenkötet, mely két kéziratmásoló munkáját dicséri.
15. századi német kéziratos psalterium 
A szegedi ferences rendház zsoltáros könyvének lapja 
Gregorián kotta pergamenlapjába kötött kötet 
Pergamen kódexlapba kötött kötet 
Pergamenkötésű kötet gregorián kottával 
Restaurált kötetből előkerült kottatöredék
Misekönyvek
A püspöki könyvtár több igényes, és művészileg is értékes misekönyveket őriz. Természetesen nemcsak a művészi értékük, hanem a tartalmuk is jelentős ezeknek a könyveknek, hiszen megőrizték számunkra a misék szent szövegeit, valamint az ott használt énekek szövegeit és dallamait is. A misekönyvek többsége kottapéldákat is közöl, s ezeknek a dallamoknak egy része ma is élő.
A Pécsi Püspöki Könyvtár egyetlen kimondottan Pécs liturgikus életéhez köthető ősnyomtatványa a Missale Quinqueecclesiensis (Pécsi Misekönyv). A pécsi egyházmegye használatára szánt misekönyvet Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473–1505) felkérésére készíttette el Velencében Johannes Emericus de Spira műhelyében 1499-ben Johannes Paep (? –1509) budai könyvárus és könyvkereskedő.
A pécsi misekönyvet papírra és pergamenre is kinyomtatták, ám díszítve kizárólag a pergamenpéldányok lettek. Ma négy példánya ismert Magyarországon: egy színezetlen papírkódex, Klimo püspök ex librisével és egy festett pergamenkódex az Országos Széchényi Könyvtárban, egy szintén festett pergamen a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban, egy ugyancsak festett pergamenpéldány a hajdani pécsi püspöki könyvtárban. Mindegyik kötet más-más helyen hiányos, így a Pécsi Egyházmegye 2009-re elkészíttette az egyetlen hiánytalan Pécsi Missalét, fakszimile kiadásban.
Az 1512-ben Velencében nyomtatott Esztergomi misekönyv érdekessége, hogy a miseénekek szövegei mellé nem közli a dallamokat, azokat a használónak kellett bejegyeznie a kottavonalai közé, a saját egyházmegyéjében ismert és használt dallam alapján.
Az 1544-ben Londonban kiadott szép kiállítású misekönyvnek figyelmet érdemel igényes kidolgozású kánonképe is.
Még két 16. századi misekönyv található a könyvtár gyűjteményében, egy 1519-ben Velencében kiadott Római misekönyv, valamint egy 1573-ban Rómában kiadott megviselt állapotú misekönyv, bőrkötéssel, fatáblákkal borítva. A kötet belsőleg is kódexhatású: kéthasábos szövegelrendezés, kézírásra hasonlító gótbetűk, iniciálék találhatóak benne. A nyomtatásnál piros és fekete tintát használtak a jobb elkülöníthetőség érdekében. A 23 cm magas, vastag kötetet illusztrációként metszetek teszik érdekesebbé. Adventtől kezdve végigkíséri az egyházi év szertartásait, kottapéldával csak a Nagyhéten találkozunk először, a virágvasárnapi responzoriumokat, a liturgia válaszos énekeit jegyzi le. Négy (piros) vonalat használ kvadrát notációval, a gregorián lejegyzéshez használt neumákkal. Időnként tartja csak szükségesnek kottával megerősíteni a liturgiát. A misekönyvben megjelenő dallamok ma is használatosak.
Giovanni Domenico Guidetti (1532–1592) Palestrina tanítványa volt, 1575-től a pápai énekkar vezetője.
Felülvizsgálta az egyházban használatos graduálékat és antifónákat. Munkájának eredménye a Directorium choria templomokban előírt karénekeket foglalja össze, valamint a régen kiadásra került német és magyar kollégiumok énekeinek hibajegyzékét is közli. Egyben meg is újítja, átdolgozza az énekeket a szerző. A Klimo ex-librisével ellátott 1737-ben kiadott kötet részletes leírást közöl a dallamok előadásmódjáról, liturgiában betöltött helyéről.
A 1696-ban Velencében adták ki azt a kötetet, mely a római liturgiában, mindennapi használatra szánt himnuszokat, antifónákat tartalmazza, a nagy alakú kötetet valószínűleg oktatási célokra is szántak. Nagy kottaállványra helyezve az énekesek körbeállva olvashatták a dallamokat. Ennek megfelelően nagy betűket és nagy alakú kottákat tartalmaz. A kötetben gregorián dallamokat jegyeztek le kvadrát notációval.
Egy 1743-ban Bécsben kiadott kötet a passiótörténet liturgikus dallamait közli, piros és fekete betűkkel, a kottákat ebben a könyvben is kvadrát notációval jegyezték le.
A következő figyelmet érdemlő kötet egy régi római misekönyv 1756-ból. A fehér disznóbőr-kötésű könyvben, csak a címlapon találunk piros és fekete betűket. XIV. Benedek ajánlásával bocsátották közre. Kottapéldákat nem közöl. Sokféle betűtípust használ a book antiqua betűcsaládon belül: kurzív, kiskapitális, különböző rövidítések, melyek a dallamokat a használó számára egyértelművé teszik.
Végül egy 19. századi német nyelvű, gótbetűs misekönyvet mutatunk be, amely nem közöl kottapéldákat, csak az énekek szövegeit.
Breviáriumok, zsoltároskönyvek, antifonálék
A breviáriumok tartalmazták az officium számára előírt összes szöveget. Ezek a liturgikus könyvek kottával (Breviarium Notatum) és anélkül is (Breviarium) megjelenhettek. 1558-ban Bécsben adták ki azt a breviáriumot, mely a Klimo-féle alapgyűjtemény részeként került a könyvtárba.
Germain Cartier (1690–1749) Psalmodie ecclesiasticae című kötete egy barna, díszes bőrkötésű, 1734-ben kiadott zsolozsmáskönyv, szerzetesek számára öreg betűkkel szedve, Berényi Zsigmond ex librisével. Az énekek szövegeit egy Cartier nevű szerzetes gyűjtötte össze, és felügyelete alatt jelent meg. A dallamok menetének jelzését nyomdai úton oldotta meg, elmozdulásnál megváltozik a szedés minősége.
Itáliában elnyerte Lorenzana bíboros bizalmát, aki anyagilag is támogatta műveinek kiadását. 1815-ben tért vissza Spanyolországba, az uralkodó hívására. Hymnodia Hispanica című, 1786-ban Rómában megjelent gyűjteményében az ősi spanyol himnuszok időmértékes, zenei, és nyelvtani tökéletességének helyreállítására törekedett. Kottapéldákat nem közöl. A kötetben megtalálható még egy spanyol bíboros, Quignonez breviáriuma is.
Faustino Arévalo (1747–1824) 1761-ben belépett a spanyol jezsuita rendbe, de 1767-ben Itáliába kellett távoznia, amikor kiűzik a jezsuitákat Spanyolországból.
A római liturgiában használatos zsoltárokat és antifónákat tartalmazó kötetet 1742-ben Bécsben jelentették meg. Gregorián dallamokat tartalmaz kvadrát notációval, piros és fekete tintával.
Johann Christoph von Zabuesnig (1747–1827) Augsburg város polgármestere volt, fiatalkorában a jezsuitáknál tanult, majd Párizsban és Triesztben élt. Hazatérése után egy augsburgi könyvkiadó lányát vette feleségül, 15 gyermekük született.
Felesége halála után, 1817-ben pappá szentelték. Számtalan vallási és filozófiai művet publikált, de verseket, meséket és Mozart-fordításokat is kiadott. Mozart egyetlen, 1777-es augsburgi hangversenyének egyik fő támogatója volt, melyet a Fugger házak orosz szalonjában tartottak. Latin és német nyelven, kottapéldák nélkül közli háromkötetes énekgyűjteményét.
A pécsi egyházmegye ünnepein megszólaló antifónák és himnuszok gyűjteménye az a 19. század végén nyomtatott kis könyvecske.
Katolikus énekeskönyvek
A következő részben a gyűjtemény katolikus énekeskönyveit mutatjuk be. Az énekeskönyvek újabb kategóriát képeznek az egyházi zenében, hiszen a személy, akihez kapcsolódnak általában nem szerzője, csak összegyűjtője a benne foglalt énekeknek.
A Dávid zsoltárait tartalmazó könyvet 1756-ban Augsburgban nyomtatták, azokkal a dallamokkal, melyeket az ősi egyházban használtak. Kis formájú könyv, melyben a gótbetűs német szöveg nyomdatechnikai változásai jelzik a dallam irányát.
Alfons Maria di Liguori (1696–1775) szent egyháztanító énekeskönyvének két kiadása is megtalálható a Klimo Könyvtárban. Liguori alapította a redemptonisták rendjét 1732-ben, tagjai a krisztusi erényeket megtartva cselekedtek a köz javára.
Szigorú példamutató életet éltek, melyhez missziós tevékenység is járult. 1839-ben avatták szentté. Énekeskönyve kis alakú kötetében a nyomdatechnikailag eltérő szövegrészek jelzik a liturgikus ének menetét. Dőlt betűvel, különböző rövidítésekkel utal a dallam irányára. A zsoltárok versei előtt megtaláljuk annak a dallamnak a címét, amelyiken a zsoltárt meg kell szólaltatni. A másik kötet Ligouri énekes könyvének Anton Passy (1788–1847) átdolgozásában Bécsben 1827-ben kiadott változata, mely közöl néhány dallamot is.
Ignaz Wessenberg (1774–1860) kottapéldák nélküli gótbetűs énekeskönyve 1814-bern jelent meg Konstanzban. Wessenberg katolikus teológus volt, 1801-ben nevezték ki a konstanzi egyházmegye vikáriusává. A bécsi kongresszuson kiállt a német nemzeti egyház létrehozása mellett. Jelentős, 20 ezer kötetes könyvtárát Konstanz városára hagyta. Rendkívül termékeny író volt, mintegy 470 műve jelent meg nyomtatásban.
Chrysanth Joseph Bierbaum (1789–1868) Dreystimmige Kirchenlieder című német katolikus énekeskönyve, a kottapéldák mellett gótbetűvel közöli az énekek teljes szövegét is.
Johann Peter Silbert (1778 — 1844) rövid ideig Kolozsváron és Brassóban volt rajztanár, majd Bécsben a francia nyelv professzora. 1835-ben lemondott professzori állásáról és kizárólag vallásos jellegű művek írásának szentelte magát. Igen termékeny író, több mint 50 könyve látott napvilágot. Egyházi himnuszok sikeres fordítója, de maga is alkotott verseket. Énekeskönyve gótbetűs német nyelvű, kottapéldák nélküli kiadás. Az előszót Friedrich Schlegel (1772–1829) írta.
Végül három, a pécsi egyházmegyéhez kötődő német nyelvű katolikus énekeskönyvet mutatunk be. Ki kell emelni a Szepesy Ignác (1780-1838) pécsi püspök által megjelentett énekeskönyvet, melynek 1832-es és 1838-as kiadása is megtalálható a Klimo Könyvtárban.
Szintén a Pécsi Egyházmegyéhez kötődik az, a Mohácson 1900-ban kiadott Rausz Alajos (1875–1939)és Szende Mátyás (1853–1930 u.) munkáját dicsérő Flammen der Liebe című énekgyűjtemény, mely szintén a gyűjteményt gyarapítja.
Magyar nyelvű katolikus énekeskönyvek
A következőkben a gyűjtemény katolikus magyar énekeskönyvekből nyújtunk egy kis ízelítőt. A Klimo Könyvtár egyik jeles darabja az a kézzel írott katolikus énekeskönyv 1674-ből, melyet Pécsi énekeskönyvként ismer a szakirodalom. A kötetben az énekek szövegeit és az éneklendő ismert dallamot adja meg a három leíró, kottapéldákat nem közölnek.
Náray György (1645–1699) esztergomi kanonok protestáns szülőktől származott, de katolikus nevelésben részesült. Pályatársai közül szónoklataival tűnt ki, de emellett költői művei is jelentősek. Lyracoelestis… című énekeskönyvében szereplő dallamainak eredetét nehéz megállapítanunk, mert sokkal szabadabban bánt az énekekkel, mint más szerzők.
Tudatosan mellőzte a protestáns eredetű énekeket, azt a néhányat, amit átvett, tudatosan átalakította. A Klimo Könyvtár 1695-ben Nagyszombatban megjelent kötete rózsaszín selyemkötésű, selyemszalagokkal összefogva, lapjainak széle aranyozott. Az előzékoldalon Náray György arcképe. A címoldal és a bevezető is latin nyelven íródott, csak a dallamok leírásánál vált át magyarra. A dallamok a napszakokhoz és az egyházi évhez kötődő ünnepek szerinti csoportosításban következnek egymás után, ötvonalas rendszerben, szoprán-, vagy mezzo kulcsban.
Illyés István (1650–1711) Náray György utóda volt a nádszegi plébánián, majd később esztergomi kanonokként működött. Illyés István ezen 1817-es kötete a Sóltári és halottas énekek a magyar anya-szent-egyház vígasztalására, mellyeket a szomorú temetések alkalmatosságára és a jó meg-halásra nagy szorgalmatossággal a Sz. Irás értelme szerént készített címmel jelent meg, a gyűjteményben az 1693-as első kiadás utánnyomása található meg.
A könyv zsoltárokat és halottas énekeket tartalmaz, 38 dallammal és 154 énekszöveggel. A Csíkban énekelt halotti énekeket gyűjtötte össze Illyés, hiszen onnét származott. Kötete jó példája a kor azon gyakorlatának, hogy a protestáns énekeket előszeretettel énekelték a katolikus templomokban is, így beemelve a protestáns dallamokat a katolikus szövegek közé. Illyés dallamai hagyományos és újabb dallamokat, külföldről átvett énekeket egyaránt tartalmaznak. Ez a kötet első jelentős lejegyzése a 16. század magyar dallamvilágának.
Padányi Bíró Márton (1693–1762) Lelket örizö látogatás, az-az mennyei malasztokkal, irgalmassagokkal és áldásokkal, az öket dicséröket és tisztelöket látogató és segedelmekre figyelmezö egy Istenségnek hármas ditsérete, avagy a Szent Háromságnak aitatos elmélkedésekböl, buzgó fohászkodásokbul és lelki Énekekbül öszve-foglaltatott, mennybül származott három tizedes lelki olvasója című énekeskönyvének második, Budán 1747-ben megjelent kiadása került a Klimo Könyvtárba.
Padányi Bíró Márton veszprémi püspök első műve ez az énekes- és imakönyv, amely kottapéldákat nem közöl, de az énekek előtt ott szerepel a használandó ismert dallam címe.
Bozóky Mihály (1755–1839) falusi kántorként és jegyzőként működött. Dömösön és Maróton teljesített kántori szolgálatot. 1797-ben Vácon megjelent Katólikus kar-béli kótás énekes könyv, … a Tsiki és Szeleptsény nevezetü énekes könyveinkből … ki-szedegetve és más új énekekkel meg-bővíttetve című énekeskönyvében három csoportra osztotta az összegyűjtött énekeket: oltári szentségi énekek, az egyházi év ünnepeire való énekek és Jézus nevéről, valamint Magyarország Nagyasszonyáról, szentekről szóló énekek.
Kovács Márk (1782–1854) A keresztény katolikai isteni tiszteletnek minden ágára ki-terjedő énekes könyv, négy részre fel osztva, a szükségesebb imádságokkal is el-látva című 4 könyvből álló műve Pesten 1842-ben jelent meg.Kovács Márk János 1804-ben Pannonhalmán lépett be a bencés rendbe. 1812-ben szentelték pappá.
Majd Pannonhalmán tanított, és több helyütt működött plébánosként. Könyvében megjelent énekei közül többet is az ő szövegével énekeltek a bencés rendházakban. Énekeskönyvében kottapéldákat is közöl, ahol nem ad kottapéldát, ott megmondja az ismert dallamot, amelyre énekelni kell az éneket.
A Szepesy Ignác által közrebocsátott Könyörgések és énekek, mellyek a vasárnapot és ünnepeket előző estvéli ájtatosságra, a vasárnapi s ünnepi … isteni tiszteletre … és a bérmálás szentségének ki-szolgáltatására a pétsi püspöki megyében rendeltettek című énekeskönyvének 1832-es és 1838-as magyar nyelvű kiadásai is megtalálhatóak a könyvtár polcain.
Protestáns énekeskönyvek
A Klimo Könyvtár gyűjteményében nemcsak a katolikus, hanem a protestáns felekezetek énekeskönyvei is megtalálhatóak. Egy kéziratos 17. századi anabaptista énekeskönyv mellett, az evangélikus felekezet és a magyar református énekeskönyvek legnépszerűbb gyűjteményeit mutatjuk be. A Hänsel Schmidt által lejegyzett kéziratos kötet anabaptista egyházi énekeket tartalmaz a 17. század elejéről.
Szintén érdekes lehet a Les Psaumes de David miseu vers francois, avecnotes de musique című kisalakú kötet, mely kottapéldákkal közli Dávid zsoltárainak dallamait francia nyelven. A zsoltárokat bevezető előzi meg. A zsoltárok után még 12 karácsonyi dalt is közzé tesz. Ötvonalas lejegyzéssel, alt kulcsban 1 b előjegyzéssel közli a dallamokat. A bevezető után 8 egyházi hangsorra hoz gyakorlatokat a szolmizációs hangok jelzésével.
Az evangélikus énekeskönyvek közé tartozik az Andächtiges Mess-Gesang című mű, mely áhítatos miseénekeket tartalmaz az evangélikus liturgiához, német nyelven gótbetűkkel 21 oldalon, kottapélda nélkül. A dallamok címét az énekek előtt közli.
Johann Wilhelm Petersen (1649–1727) lutheránus teológus, szónok és a költészet professzora volt. Lübeckben, Hannoverben, Lüneburgban és Magdeburgban tevékenykedett.
Sion hangjai című énekeskönyve 1696-ban Magdeburgban jelent meg, Klimo ex librisével ellátott, díszes bőrkötésű, pirosra festett lapszélekkel rendelkező példány. Piros és fekete színű gótbetűket használ, az előszó öregbetűkkel íródott, amelyben használati útmutatót találunk a könyvecskéhez. A zsoltárversek előtt ötvonalas rendszerben, kerek, szár nélküli kottafejekkel közli a dallamot.
A gyűjteményben két Martin Luther (1483–1546) által összeállított énekeskönyvet is láthatnak a látogatók Az első kötet Strigauban jelent meg, kis alakú énekeskönyv, az énekszövegekhez dallamjelölést rendeltek hozzá, kottapéldák nélkül.
A következő a teljes marburgi énekeskönyv 1744-ből származik, melyet címe szerint a jámborság gyakorlásához szánt szerzője. 615 zsoltárt, emellett Luther katekézisét és más tanítók gondolatait is tartalmazza a könyv. Az éneklendő dallam a zsoltár előtt került megjelölésre.
Johann Freylingshausen (1670–1739) német teológus két énekeskönyvet adott ki. Mindkettő nagy népszerűségnek örvendő, több kiadást is megért mű. Sok 18. századi énekeskönyv használta forrásként Freylingshausen műveit, többek között a Schemelli himnuszkönyv is, melyben J. S. Bach is közreműködött.
A dallamokat bassocontinuo kísérettel látja el, vagyis az alákomponált basszus-szólam fölött számokkal jelzi a használni kívánt harmóniát. Dallamai többségének eredete ismeretlen. A kötet 1747-ben Halléban jelent meg, díszes barna bőrkötésű, piros lapszélekkel.
Torkos József (1710–1791) evangélikus lelkész győri működése során adta ki énekeskönyvét. A kötet kottapéldákat nem közöl, csak az énekek elejére írta oda az ismert dallam címét. A gyűjteményben fellelhető kötet az 1760-ban kiadott mű újabb kiadása az 1743-ban megjelent harmadik kiadásnak, melyet többen állítottak össze.
Torkos József mint közreadó szerepel ebben a kiadásban. A mű előzménye az 1696-ban Lőcsén megjelent Zöngedező kar című munka, melynek első kiadása 1627-ben volt. A lutheránus énekeskönyvek fejlődésére e kötet nagy hatással volt. Énekei a korábban megjelent evangélikus, kisebb részben katolikus eredetű dallamokra épít, azonban a református énekeket teljesen mellőzi. A szerkesztők saját szerzeményeiket is közlik. A gyűjteményt minden addigi énekeskönyvtől megkülönbözteti a német lutheránus dalok egy kis részének átültetése a magyar gyakorlatba.
Végül a magyar református gyülekezetek legnépszerűbb énekgyűjteményei közül Szenci Molnár Albert (1574–1634)zsoltárfordításainak két kiadása is a gyűjtemény részét képezi. Szenczi egyik legfontosabb műve a zsoltárfordítása, melyek Marot és Beza francia zsoltárainak magyarra átültetései. Szenci Molnár németből fordított, Lobwasser Ambrus szövegéből. A fordítás 1606-ban készült el, és 1607-ben adta ki Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltára címmel munkáját Herbornban. A Klimo könyvtár állományából egy 1704-ben Kasselben, és egy 1762-ben Pozsonyban megjelent kötetet emelhető ki.
A könyv hamar népszerű lett, egy század alatt nyolc kiadást ért meg. Ezen énekeskönyv lett az alapja a később Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott kiadott hivatalos református énekeskönyveknek, mert kiiktatta anyagából a hívek oktatására szolgáló hosszabb énekeket, bibliai históriákat. A Klimo könyvtárban található példányt 1752-ben Debrecenben adták ki. A kötet kis alakú, díszes barna bőrkötésben. Az énekek mindegyike nagy alakú, süllyesztett kezdőbetűvel indul.
Újfalvi Imre (1565 körül – 1616 után) énekeskönyvét 1598-ban adták ki először. Az első kiadás előszava említi, hogy szerettek volna kottát is közölni a szövegekhez, de a gyors munka és a szakértelem hiánya miatt erre nem kerülhetett sor.
Németi Mihály (1638–1689) Menynyei tárház kúltsa, Avagy olly idvességes, együgyü elmékhez alkalmaztatott imádságok, mellyekkel minden szükségben lévö együgyü emberek az Isten kegyelmes tárházába bé-mehetnek. Mellyet szedett a Szent Irás szavaiból; azután maga meg bövitett rövid fohászkodásokkal, imádságokkal és énekekkel című művét Debrecenben nyomtatták ki 1772-ben. Szatmár-Németi Mihály Debrecenben volt lelkész, majd Kolozsváron esperes. Énekeskönyvének első kiadása Kolozsvárott 1673-ban jelent meg, majd 1710-ig újabb 10 kiadást ért meg.
Zeneelméleti, zenetörténeti munkák
Végül a Klimo Könyvtár zeneelméleti, zenetörténeti könyveiből szeretnénk a legérdekesebb köteteket kiemelni. Beda Venerabilis (673 körül – 735) angol történetíró, grammatikus, teológus, filozófus. Gyermekként kolostorba került Ceolfrid apát, a híres pedagógus keze alá. Szinte egész életét kolostorban élte le.
Beda a kora középkor egyik legjelentősebb tudósa volt. Munkásságát grammatikai, retorikai, stilisztikai kézikönyvek szerkesztésével kezdte meg. A Klimo Könyvtár kiállításában található kötet része egy több kötetes 1563-ban megjelent műnek, e könyv a zene és a csillagászat kérdéseit taglalja.
Martin Gerbert (1720–1793) Ulm benedek rendi kolostorának apátja volt. A Klimo Könyvtárban található elméleti műve tudományos és átfogó összefoglalása a keresztény egyházi zene korai időszakának. A kottapéldák ötvonalas rendszerben jelennek meg. A kötetben előfordulnak kétszólamú gregorián idézetek is.
Francesco Gasparini (1668–1727) olasz zeneszerző, Corelli tanítvány. Rövid ideig zenetanárként működött Velencében, később Rómában volt templomi karmester. Művei jelentős részét képezik az operák és oratóriumok, melyek előadásához elengedhetetlen a kiváló bassocontinuo játék, amelynek elsajátításához nagy segítséget nyújtott kötete. Foglalkozik a csembalón, spinéten és az orgonán való bassocontinuo játékkal.
Oliver Legipont (1698–1758) bencés szerzetes, bibliográfus. Tanulmányainak befejezése után belépett a bencések közé, 1723-ban avatták pappá. Életét kolostori könyvtárak rendszerezésének szentelte.
Műveinek nagy része kiadatlan, a Klimo Könyvtárban őrzött elméleti munkája a Dissertationes philologico-bibliographicae inquibus de adornanda et ornanda Bibliotheca, nec non de manuscriptis, libris querarioribus et praestantioribus; acetiam de Archivoinor dinemredigendo, veterumque Diplomatum criterio, dequereinum mariae ac musices studio ..disseritur. Inus um bibliothecariorum et philobiblorum című mű, kevés, még életében kiadott műve közé tartozik.
Bartay András (1799-1854) zeneszerző, pedagógus a reformkori pesti zenei élet kiemelkedő alakja, a Pestvárosi Énekiskola alapítója és első igazgatója volt. A Nemzeti Színház vezetőjeként színvonalas előadások színpadra állítását szorgalmazta.
A magyar zenei életre és az egész magyar nemzetre tett hatása vitathatatlan: 1843-ban a Szózat, 1844-ben a Himnusz megzenésítésére tűzött ki pályadíjat. Előbbit Egressy Béni, utóbbit Erkel Ferenc nyerte el. Bartay a magyar opera történetében is mérföldkő: az első magyar vígopera, a Csel (1839) szerzője. Összhangzattani tanulmányaival és dalgyűjteményeivel a zeneoktatást szolgálta. Igazgatása alatt a színház virágkorát élte, de helytelen gazdálkodás következtében csődbe ment. Bartay elhagyta az országot, Franciaországban, majd Németországban élt, Mainzban halt meg. Magyar Apolló című műve az első magyar nyelven megjelent zeneelméleti munka.
Guido Maria Dreves (1854–1909) liturgiatörténész. 1884-től 20 évi kutatómunkával alapozta meg az általa alapított és vezetett Analecta Hymnica Medii Aevit. Latin egyházi költemények (himnuszok, szekvenciák, trópusok, kanciók, rímes officiumok és imádságok) átfogó gyűjteménye ez 55 kötetben, forrásaik megadásával. A Klimo Könyvtárban egy zenetörténeti műve található meg: Ein Wortzur Gesangbuch-Frage: Zugleich Prolegomenon zu einem Büchleingeistlicher Volkslieder.
Johann Anton André (1775–1842) kiváló hegedűművész és lelkes muzsikus volt, édesapja halála után átvette az 1774 óta működő családi zeneműkiadó céget, és 1799-ben aláírt egy szerződést Konstanze Mozarttal, amely szerint megvásárolja a zeneszerző zenei hagyatékát.
Ugyanebben az évben hívta el Münchenből Alois Senefeldert, hogy megalapítsa vele az első litográfiai nyomdát saját kiadóházában. A máig is fennálló André Társaság Offenbachi Archívuma számos értékes, hiteles első kiadást őriz Mozart műveiből. Lehrbuch der Tonsetzkunst című műve a zeneszerzés mikéntjébe enged bepillantást.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Felhasznált irodalom:
Általános tudnivalók a szentmiséről. részletek Dr. Szunyogh Xavér Ferenc misszáléjából. [2020.11.26.]
Kovács Andrea: A gregorián ének. Budapest, 2003. [2020.11.26.]
Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkei. [2020.11.26.]
Radó Júlia: A Klimo-könyvtárban található zenei dokumentumok, különös tekintettel az 1777-ig szerzeményezettekre. Szakdolgozat. Pécs, PTE FEEK, 2007.