Az 1923-ban Pécsre költöző Erzsébet Tudományegyetem vezetőségének és a befogadó városnak – Pécsnek –, nemcsak az oktatási és klinikai épületekről, hanem az egyetemi hallgatók kollégiumi elhelyezéséről is gondoskodniuk kellett.
Ez azonban nem volt problémamentes, a Nagy Lajos Kollégiumban méltatlan körülmények között tudták csak elszállásolni a hallgatókat, hiszen ez az épület 1922-23-ban nem kollégium, hanem elemi népiskola céljaira épült. Pekár Mihály már 1926-ban javasolta egy új Nagy Lajos Kollégium építését, azonban az intézmény csak 1931-re készült el. A Nagy Lajos Kollégiumban csak férfihallgatókat tudtak fogadni. A női hallgatók elhelyezését szintén egy átalakított épületben, a korábbi Vadember Szállóban létrehozott Erzsébet Leánykollégiumban oldották meg, itt működött az egyetemi menza is. De még így sem tudtak elég férőhelyet biztosítani az igénylők számára.
A hallgatók megfelelő elhelyezésén túl a tanárképzés és a megfelelő katolikus szellemű erkölcsi nevelés céljait kívánta egy másik tervezet megvalósítani, a Szent Mór Kollégium intézményének létesítésével. 1925. december 20-án alakult meg a Szent Mór pécsi püspökről elnevezett Maurinum Egyesület. Vargha Damjánnak – a kollégium későbbi vezetőjének –rövid időn belül jelentős összeget sikerült összegyűjtenie az építkezés megkezdéséhez. [1] A város az Irányi Dániel tér déli részén levő, 1350 négyszögöles telek adományozásával, 100.000 pengővel és egy 8000 pengős alapítvány létrehozásával segítette a nemes ügyet.
A Szent Mór Kollégium koncepciója 100 hallgató külön szobai elhelyezését, torna- és sporthelyiségek, zene-, társalgó-, olvasó- és rádiószoba, könyvtár, dolgozószobák, katolikus ifjúsági egyletek tanácskozóhelyiségei és menza kialakítását tartalmazta. Az épület 1928-ban elkészült terveit Fábián Gáspár budapesti és Pilch Andor pécsi építész szignálta. [2]
Fábián Gáspár mindamellett sok szempontból megfelelő választás volt. Munkássága során számos középületet és még több templomot tervezett historizáló, főleg neoromán és neobarokk stílusban. Ráadásul a történeti stílusválasztás nála mély vallásossággal áthatott őszinte meggyőződésből eredt, amelynek alkalmazása mellett élete végéig következetesen kitartott. Fábián az 1927-ben építeni kezdett pécsi Pius templom tervezőjeként ebben az időszakban többször megfordult Pécsett, jó kapcsolatban volt a pécsi jezsuita atyákkal, Zichy Gyula püspökkel és nem utolsó sorban Klebelsberg Kunoval. Az építész az 1920-as évek elején ugyanis a debreceni egyetemi építkezések miniszteri biztosa volt, és saját maga is megemlíti, hogy Klebelsberg támogatásával épített Pécsett.”[3]
Idézi: Pilkhoffer 2014. 43.
Az épület alapkőletételére nagyszabású városi ünnepség keretében került sor 1928. április 22-én, melyet az egyetem és a város képviselőin kívül egyházi és politikai nagyságok is megtiszteltek részvételükkel. [4] Az ünnepséget megelőző napon Klebelsberg Kuno kultuszminiszter tiszteletére díszelőadást rendeztek a Nemzeti Színházban, az Ember tragédiája című színmű és a Cigánykirály zenés daljáték részleteinek színre vitelével.
Másnap reggel Virág Ferenc pécsi megyéspüspök celebrált ünnepi szentmisét az egyetemi templomban, hol Glattfelder Gyula csanádi megyéspüspök is beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy
a mai napon egy keresztény ifjúsági otthonnak akarjuk az alapkövét letenni. Otthont akarunk építeni a katolikus magyar ifjúságnak és az örök Istennek. A Maurinum annak az ifjúságnak lesz a hajléka, amely össze tudja kötni az eget a földdel, amely nem csak kérdezni, de felelni is tud a lét legnagyobb kérdéseire. Igaz vallásos, jellemes tudósok nevelődnek majd a Szent Mór-kollégiumban. Tudósok, akik a tudás birtokában is alázatosan borulnak majd le a végtelen Isten előtt. Mert az igazi tudás mindig elvezet az Istenhez, csak a féltudás ragad el tőle.” [5]
Szent Mór 1928. 21.
Az egyetemi hallgatóság képviselője, Dobszay László köszöntötte Klebelsberg Kuno minisztert, egy „új diákbirodalom életrehívóját” tisztelve benne. Beszédében kiemelte, hogy mennyire fontos az épülő új intézmény az egyetem hallgatói számára is:
A papíros-határok száműzött diákjának többet jelent az a kollégiumi kis szoba egy tanulásra alkalmas helynél: pontot jelent, az otthontalan vándorlások végét, egy parányi földdarabot jelent, melyet magáénak mondhat, melyhez emlékeket köthet, melyről álmokat szőhet, melyről elmondhatja, itt tanultam, itt daloltam, itt könnyeztem, itt kacagtam… Itt mindig otthon voltam. A kő fölé, mely mellett holnap büszke örömmel álljuk a sorfalat, mi többet építünk egy kultúrpalotánál; mi egy kis diákbirodalmat álmodunk, melynek élete lesz a magyar diákélet aranyos poézisa, alkotmánya lesz Heidelbergok, a Sárospatakok, a Selmecbányák, a Szent Imre-kollégiumok szelleme, katonái lesznek az élet igazi tartalmának hitbeli acélozottlelkű rajongói, a maguk szomorú magyarságának glóriás hajnalt álmodó fanatikusai, az életharcnak a tudás fegyverével övezett harcosai.” [6]
Szent Mór 1928. 19.
Az ünnepség az egyetem aulájában közgyűléssel folytatódott, ahol Vasváry Ferenc, az egyetem rektora köszöntötte a meghívott vendégeket, méltatva a létrehozandó intézmény jelentőségét és annak az egyetemre jövőben remélt fejlesztő hatását:
Csoda-e, ha egyetemünket nemes öröm hatja át, amidőn, új munkaalkalomnak utat nyitva, annak az épületnek az alapkövét tesszük ma le, amely az egyetem középponti házának tőszomszédságában komoly, román stílusban fog emelkedni, és amelyben egyetemes kollégium, középiskolai tanárképző intézet, diákotthon és egyéb diákjóléti intézmények fognak elhelyezést nyerni. […] A létesülő új középiskolai tanárképző-intézet azaz a Maurinum sikeres működése egyenesen feltételezi, hogy ez a kar vagy legalább a jelenlegi bölcsészet-, nyelv-, és történettudományi karon a legszükségesebb mennyiség- és természettudományi tanszékek legsürgősebben felállíttassanak.” [7]
Szent Mór 1928. 24–25.
Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter ünnepi beszédében az egyetem és az épülő kollégium szerepét a katolikus többségű Dunántúlon kiemelkedő fontosságúnak tartja:
Én tehát Pécs egyetemében nemcsak Pécs város egyetemét, hanem a Dunántúl egyetemét is látom. A pécsi Erzsébet-egyetem valóban csak akkor virágozhatik, ha az egész Dunántúl is átérzi annak szükségességét, hogy igenis a dunántúli lélek, a dunántúli kultúra kifejlesztése szempontjából neki szüksége van erre az egyetemre.
Én valahogy úgy érzem, hogy a hazai katolicizmusnak ebben az Erzsébet-Egyetemben a saját szeretett leányát kell látnia. […] Én úgy érzem, hogy a katolikus színezetű Dunántúl pedig méltán láthatja, és kell is, hogy lássa, a pécsi egyetemben saját ideáljának megtestesülését. A jogi fakultás itt is a püspöki lyceumnak a folytatása, és az egyetem itt is egy nagy katolikus városnak a környezetében él és fejlődik. Én tehát továbbá úgy érzem, hogy nemcsak a Dunántúlnak, hanem valamennyi magyar katolikusnak is ebben az egyetemben a maga egyetemét kell látnia, és ennek fejlődését szeretettel támogatnia.”[8]
Szent Mór 1928. 28–30.
Vargha Damján az intézmény történetét mutatta be az egybegyűlteknek. Nendtvich Andor, Pécs polgármestere arról beszélt, hogy milyen fontos az egyetem a város számára, s milyen örvendetes, hogy egy új intézménnyel gyarapodik majd a közösség:
De örömmel veszi ki részét a mai ünnepben Pécs szab. kir. város közönsége is, amely ebben az új kultúrintézményben egyik kiegészítő integráns részét látja az ő büszkeségének, a pécsi Erzsébet-egyetemnek, annak az egyetemnek, melyet szeretettel fogadott ősi falai közé, amikor régi székhelyéről elűzetve, menekülni volt kénytelen és új otthont keresett. Ez a város elválaszthatatlanul van összeforrva az Erzsébet-egyetemmel. Büszkén vallja azt magáénak és hű kíván maradni ahhoz a szent fogadalomhoz, melyet 5 ével ezelőtt az egyetem ünnepélyes felavatása alkalmával itt tett, – hogy t. i. ezt a kultúrkincset meg fogja óvni, meg fogja őrizni és annak megerősödését, boldogulását, fejlődését minden erejével és minden lehető áldozatkészségével elő fogja mozdítani.”[9]
Szent Mór 1928. 44-46.
Az ünnepség zárásaként a hazai és külföldi egyetemek, társintézmények, kormányzati szervek, egyházi szervezetek és előkelőségek üdvözletét olvasták fel. Zichy Gyula kalocsai érsek, korábbi pécsi püspök elévülhetetlen érdemeket szerzett az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése során, hiszen a püspöki könyvtárat ajánlotta fel egyetemi könyvtár céljaira. 1928-ban Kalocsáról küldte üdvözlő sorait:
Örvendő és imádságos lélekkel gondolok a Maurinum alapkövének mai ünnepélyes megszentelésére, és Isten áldását esdem a létesülő intézetre s a benne nevelendő új nemzedékre mint a boldogabb haza egyik biztató szegletkövére.” [10]
Szent Mór 1928. 61.
Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szavai szerint
a kollégium meleg otthon lesz az én legkedvesebb barátaim, az ifjúság számára: a kollégium miazma-mentes, portalan, tavaszi napsütés rügyfakasztó sugarával telített ház lesz, hol a katolikus jövő és egyben a magyar jövő hajtásai zöldelnek.” [11]
Szent Mór 1928. 63.
Az üdvözlők sorából a társintézmények, a magyarországi egyetemek, akadémiák sem maradtak ki. A József Műegyetem rektora kiemelte üdvözlő soraiban, hogy a „Dunántúl egyetemének szüksége volt és van a modern berendezésű, keresztény szellemű Maurinumra.” [12] A magyaróvári gazdasági akadémia a magyar jövő kialakulásának egyik erősségét látja a kollégiumban, míg a debreceni tanárképző intézet a középiskolai tanárképzés legifjabb tűzhelyeként aposztrofálja az intézményt. [13]
Az ünnepi közgyűlést a Nádor Szállóban tartott díszebéd követte.
Az alapkőletételre délután öt órakor került sor a város által adományozott telken, a pécsi Dohánygyár előtti területen. Az egyetemi ifjúság fogadta az eseményre érkező nagyságokat. Az alapító okirat felolvasása után Virág Ferenc pécsi püspök megáldotta, majd elhelyezte a Maurinum alapkövét:
Maurinum! megszentelt helye te a tanulóifjúságnak, drága, védett virágos kertje Pannonia Mecsek-aljának, a sötét éjszakában virrasztó, kutató lelkek csendes hajléka, a magyar délvidéki világító tornya! Nem hármas kalapácsütéssel kellett volna erősítenünk ez alapkő szilárdságát és erejét, hanem hármas csókkal kellett volna jeleznünk azt, hogy e megszentelt alapkő magyar reménységünk háromszoros áldott, drága kincse.” [14]
Szent Mór 1928. 55-56.
Itt újabb beszédet mondott Klebelsberg Kunó is:
az igaz alkotó munkának egy újabb gyümölcse ez az intézmény, amelynek alapkő-letételéhez gyűltünk ma egybe. Ez a Szent Mór-kollégium istenes embereket, áldozatkész és munkás, hazafias embereket, valódi tudósokat van hivatva nevelni a magyar nemzetnek. És hol létesíthetnők inkább ez az intézményt, mint Pécs város történelmi emlékektől megszentelt talaján, ahol már Nagy Lajos királyunk idejében is egyetem volt… A magyar ifjúság jóléte, tanulmányi előrehaladása érdekében emeljük ezen, a ma még üres telken a Szent Mór-kollégium nagy, szép, hatalmas palotáját.” [15]
Szent Mór 1928. 50.
A hatóságok és a Maurinum alapítóinak kalapácsütései rögzítették az alapkövet a helyén, s minden egyes ütést egy-egy jelige kísért. Így Klebelsberg Kuno jeligéje A jobb jövő biztos tudatában volt, Nendtvich Andor a Pécs város büszkesége a Maurinum fejlődése jeligét választotta. Vasváry Ferenc rektor szavai a kalapácsütéskor a következők voltak: Az Erzsébet Tudományegyetem és a Szent Mór Kollégium frigye adjon jellemes és tetőtől talpig képzett férfiakat a hazának. [16]
Kósa Lajos hallgató szavalta el ezen alkalomra szerzett költeményét, melyet később a beszédeket is tartalmazó füzetkében az egyetem meg is jelentetett. A napi program a székesegyház előtti téren szervezett esti hangversennyel ért véget.
A képek A Szent Mór-kollégium alapkőletételi ünnepsége 1928. április hó 22-én. Beszédek, tájékoztató. (Pécs, 1928.) füzetből, illetve a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteményből származnak.
További bejegyzéseink
- A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére
2020-ban értékes adománnyal, Környey István professzor mikroszkópjával gyarapodott a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy jó… Read More »A pécsi idegklinika alagsorának titka – Gulya Lászlóné, Baba emlékére - Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén
A Klimo Könyvtár hamarosan megnyíló Afrikáról európai szemmel című kiállításában egy érdekes kis kötetet láthatnak majd a látogatók. A könyvet… Read More »Mungo Park (1771-1806) – Egyszemélyes expedíció a Niger mentén - Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?
Talán a sors fintora, hogy 2020 tavaszán éppen az utazás témájában készültünk időszaki kiállítást rendezni, melynek munkacíme: 18 vitrinnel a… Read More »Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor? - Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
A Klimo Könyvtár 17–19. századi köteteinek segítségével mutatjuk be ebben a kisfilmben, illetve a remélhetőleg hamarosan megnyíló kiállításban is, hogy… Read More »Afrikai európai szemmel. Kiállítás a Klimo Könyvtárban
Források
PTE EL VIII.108. 35d. M. kir. Erzsébet Tudományegyetem (Pécs) iratai. Diákjóléti Intézmények iratai. Szent Mór Kollégium (Maurinum) iratai. PTE Egyetemi Levéltár
Irodalom
Farkas Gábor: A pécsi Szent Mór Kollégium (Maurinum) története 1928-1948. Neveléstörténet (2009):13. 111-130.
Lengvári István – Pohánka Éva: A Pozsonyi, majd Pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem. In: Fedeles Tamás – Lengvári István – Pohánka Éva – Polyák Petra: A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs, 2012.
Pilkhoffer Mónika: Az Erzsébet Tudományegyetem pécsi épületei. Per Aspera ad Astra. (2014):2. 37-61. [2020. 05. 21.]
Szabó Pál: A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából. Pécs, 1940.
A Szent Mór-kollégium alapkőletételi ünnepsége 1928. április hó 22-én. Beszédek, tájékoztató. Pécs, 1928.
[1] Előkelő egyházi és világi személyek és testületek (Zichy és utóda, Virág Ferenc pécsi püspökök, a pécsi székeskáptalan, a veszprémi püspök, Apponyi Albert, Kornfeld Móric földbirtokos) alapítványai mellett még az egyetem tanárai közül is többen hozzájárultak – fizetésük egy részének felajánlásával – a költségekhez.
[2] Pilkhoffer Mónika tanulmányában rávilágít arra, hogy a terveket valószínűleg Fábián Gáspár készíthette, Pilch Andor szignóját a terveken az építési hatósági szakemberének közreműködéseként értelmezhetjük. Pilkhoffer 2014. 42–43.
[3] Pilkhoffer 2014. 43.
[4] Az alapkőletételi ünnepség részletes programját és az ott elhangzott beszédeket külön füzetben jelentette meg az Erzsébet Tudományegyetem. (Szent Mór 1928.)
[5] Szent Mór 1928. 21.
[6] Szent Mór 1928. 19.
[7] Szent Mór 1928. 24–25.
[8] Szent Mór 1928. 28–30.
[9] Szent Mór 1928. 42.; az ünnepségen még Fischer Béla Baranya vármegye, Tallián Andor Somogy vármegye nevében köszöntötte a részt vevőket. Szent Mór 1928. 44-46.
[10] Szent Mór 1928. 61.
[11] Szent Mór 1928. 63.
[12] Szent Mór 1928. 65.
[13] Szent Mór 1928. 65–67.
[14] Szent Mór 1928. 55-56.
[15] Szent Mór 1928. 50.
[16] A fenti személyiségeken kívül Glattfelder Gyula; Mosonyi Dénes apátkanonok Zichy Gyula kalocsai és bácsi érsek nevében; Hanuy Ferenc prelátus-kanonok Rott Nándor veszprémi püspök nevében; Tallián Andor, Somogy vármegye alispánja; Fischer Béla, Baranya vármegye alispánja; Mayer József postafőigazgató; Kozmovszky József tábornok, a pécs IV. honvédezred képviseletében; Heim Pál egyetemi tanár; Tordai Ákos, a bajai ciszterci reálgimnázium igazgatója mért kalapácsütést az alapkőre és mondott jeligét. Szent Mór 1928. 57-58.