Vörösmarty Mihály ifjúságának éveiben, mikor Bonyhádon a Perczel családnál volt házitanító, barátságot kötött három pécsi egyházmegyei pappal: Egyed Antallal, Teslér Lászlóval és Klivényi Jakabbal. Mindhárman szerették és művelték is az irodalmat, az irodalomtörténet úgy tartja számon őket, mint Vörösmarty „pécsi triászát”, s valóban nagy hatással voltak a fiatal költő művészi fejlődésére. Gyulai Pál így ír erről:
E három pap lett Vörösmartynak társasága, közönsége, barátja, bírálója, versenytársa, kikre mindig hálával emlékezett. Körükben találta magát legjobban, könyvtárokból tanulta ismerni az újabb s régibb magyar irodalmat, általuk ismerkedett meg a külföldi költőkkel, tőlük vett ösztönt költői pályája folytatására, s mert nevezetes költőt jósoltak belőle, önbizalomra ébredt félénk géniusza.”[1]
Gyulai 1989, 933.
Egyed Antal pécsi tanulmányai után bonyhádi plébános lett, ekkor ismerkedett meg a Perczel-családnál házitanítói munkát vállaló Vörösmartyval. [2] Barátságuk Egyed Antal Paksra kerülése után is tovább élt, erről tanúskodik Vörösmarty Mihálhoz című elégiája is:
„Első vagy te, Vörösmartym; ki, nyomomba sietve,
Nagy 2013. 190.
lágyalagyáiddal [3] tiszteletemre kelél.
’S a’ szomorú lelket felüdítéd szép szavaiddal,
Mint a lámpa haló lángja olajra fölél, […]”[4]
Életművéből műfordításai emelkednek ki, amelyek nagyban hozzájárultak az antik irodalom reformkori recepciójához. Horatius és Tibullus mellett különösen Ovidus műveiből fordított sokat, amelyből három kötetet is megjelentetett. [5]
Teslér László káplánként szintén Bonyhádon kötött barátságot Vörösmartyval. Művei közül értekező prózáját érdemes kiemelni, amelyek közül többet a Tudományos Gyűjteményben közölt. 1817-ben két írása is megjelent „T” álnéven Dudith Andrásról, illetve Telegdi Miklósról. De recenziókat is írt, többek között Horváth Ádám: A’ tétényi leány Mátyás királynál című drámájáról. A nevéhez fűződik Tinódi Lantos Sebestyén Hadnagioknak tanosagh című versének első publikálása, bár a szerző kilétében ő még nem volt biztos. A szöveget a pécsi püspöki könyvtárban lelte fel, s az alábbi adatokat közölte a kéziratról: „Ezen Versek, ’s a’ mi több Kottára vagy is Notára letéve, Sennyei Istvántul küldettek Kapy Györgynek a’ 15-ik század közepe táján. Hihető, hogy Sennyei a szerző, vagy egy némely Sebestyén.” A teljes nevet a lábjegyzet szerint nem tudta kiolvasni.
Klivényi Jakab, a triász legfiatalabb tagja a pécsi ciszterci gimnáziumban folytatta tanulmányait majd egy pesti bölcsészeti kitérő után a papi szemináriumot is a városban végezte. Fiatal kori verseire a dalforma és az epigrammatikus szerkezet volt jellemző. Később egyre inkább elszakadt a költészettől, s az ihlet eladapásáról Vörösmartynak írt leveleiben is beszámolt. 1831-ben a Szepesy Ignác püspök által alapított líceum történelem tanára lett. Tanári tevékenységéhez köthető Tentanem publicum ex Historia Universali quod in oeco Lycei Episcopalis Quinque-Ecclesiensis című rövid munkája is. Később pécsi kanonok és címzetes apári apát lett. Ez utóbbi kinevezésének Ferenc József által kiállított díszes okiratát a Klimo Könyvtár Kézirattára őrzi.
Irodalom:
Nagy Imre: Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől napjainkig. Pécs, 2013.
Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza. In: Gyulai Pál válogatott művei. Vál. Kovács Kálmán. Budapest, 1989. 909–1130.
Egyed Antal: Egyed Antal elégiái három könyvben. Nyomatott Trattner-Károlyi betűivel, Pesten, 1848.
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1] Gyulai 1989, 933.
[2] Nagy 2013. 190.
[3]Az elégia szó 16. századi „magyarítása”.
[4] Egyed 1848, 38–39.
[5] Nagy 2013, 191.