Kerkay Jenő

A 34. Eucharisztikus Világkongresszus csúcspontját kétségkívül a vasárnapi záróünnepségek alkották. Reggel az Ünnepi Csarnokban a KALOT (Katolikus Legényegyletek Országos Titkársága) 15.000 fős tagságának gyűlését tartották meg. A fiatatok az egyleti zászlók alatt, a menet élén hatalmas búzakalászos kereszttel vonultak az ünnepség színhelyére.  Gábor Miklós kiszombori gazdalegény nyitotta meg a nagygyűlést, aki arról beszélt, hogy milyen nagy az alkotni vágyás, megújulás vágya a falusi fiatalokban. Az ipari munkásság nevében Csurgay István köszönötte a faluról érkezett vendégeket. Marschall Ferenc volt földművelődésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet: „Ez a nagygyűlés több egy vasárnapi aktusnál, mert ebben a teremben a falu tett tanuságot arról, hogy nem tágított a kétezer esztendős krisztusi és a magyar igazság mellől. És ezzel ez a gyűlés történelmi jelentőségű eseménnyé vált. Történelmi biztosítékot látok a falu hűségnyilatkozatában, hogy ennek a nemzetnek lesz jövője, mert ez a magyar ifjúság a magyar jövendő, Krisztusból merít erőt és hitet.”[1]