Skip to content

Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség

Szepesy Ignác az Eger melletti Noszvajon született 1780-ban. Tanulmányait Pesten (filozófia) és Bécsben (teológia) végezte. 1803. május 29-én külön pápai engedéllyel szentelték pappá. 1808-ban egri kanonok lett, 1820-ban pedig erdélyi püspökké avatták. Az 1822. szeptember 8-án megnyitott erdélyi egyházi zsinatra egy maga által összeállított, a cenzúra kihagyásával kinyomtatott, 350 oldalas törvénykönyvvel jelent meg, amely hatalmas vitát váltott ki. [1] Pécsre helyezése alkalmából – hasonlóan erdélyi kinevezéséhez – számos, nyomtatásban is megjelent rövid költemény látta meg a napvilágot: így Czompó István és Reiszner Pál tollából, de örömét fejezte ki a pécsi egyházmegyei növendékpapság és a gimnáziumi ifjúság is.

5. kép– báró Szepesy Ignác pécsi püspök [10]
Báró Szepesy Ignác (1780-1838), pécsi püspök

Pécsi működése idején nagy gondot fordított az oktatásügyre. 1833-ban megalapította a bölcsészeti és jogi karú Pécsi Püspöki Lyceumot. Az 1825. szeptember 14-i reformkori országgyűlésen tőle hangzott el az első magyar nyelvű felszólalás. Az 1832–1836. országgyűlésen a magyar nyelv erőszak nélküli tanítása mellett szónokolt. A magyar nyelv magas szintű tanítása érdekében javasolta országszerte a tanítóképző intézetek megalapítását, és támogatta egy magyar nyelvtankönyv kiadását. [2]

Gazdag egyházi irodalmi életművet hagyott hátra: számos Tudományos Gyűjteményben megjelent cikk, prédikációgyűjtemény szerzője volt, emellett nagy pártolója volt a magyar tudományos életnek és az egyházi irodalomnak. E célnak alárendelve a líceum második épületének tőszomszédságában 50 000 forinton színvonalas, négy sajtóval rendelkező, korszerű nyomdát is berendezett. Elődje, Klimo György által felállított nyilvános püspöki könyvtárat „második alapítóként” új épületben helyeztette el, majd katalogizáltatta a gyűjteményt. [3]

Szepesy irodalmi tevékenységének legfőbb gyümölcse a Szentírás általa gondozott, sajtó alá rendezett és kiadott hat kötete (Pozsony, 1834–1836). A munka Káldi György kanonikus fordításán alapul, de felfrissített, a Vulgata latin szövegével összevetett és korrigált szöveget ad, az olvasó tájékoztatását szolgáló bevezető tanulmánnyal, az egyes könyvek elé írt előszavakkal és gondos jegyzetapparátussal, hivatkozásokkal. Elkészítésében Aigl Pál, Peitler Antal, Ranolder János, Farkas József és Hőbe Károly működött közre. Fogadtatása ellentmondásos, többen tárgyi és nyelvi hibákra is felhívták a figyelmet a fordítás kapcsán.[4]

Szepesy papi tevékenységét leginkább prédikációi idézik fel. Ezeket Peitler Antal (1808–1885) adta ki négy kötetben Egyházi Beszédek címmel. A legszínvonalasabb beszédek logikai felépítése racionális, többnyire bibliai szövegmagyarázatokat foglalnak magukban.[5]

Peitler Antal (1818-1885)

Peitler 1831-ben a pécsi püspök mellett nyert alkalmazást, mint szentszéki jegyző. 1848-tól pécsi kanonok. 1855-ben a pápa udvari főpapjává, 1859-ben váci püspökké nevezte ki. Hivatalát latin beköszöntéssel s egyházmegyéje összes híveihez kibocsátott apostoli szellemű magyar üdvszózattal foglalta el. Tevékenységét az erkölcsi élet és elemi oktatás tekintetében több korszerű intézkedés is jellemzi.

Ranolder János (1806–1875)

Szepesy püspök körül kirajzolódó, tudós egyházi írókból álló kör egyik jelentős tagja, Ranolder János (1806–1875). Ranolder pécsi papi szemináriumban tanított a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként. Egyházi szakírói tevékenységet is kifejtett. Műveket publikált Hermeneuticae Bibliaegeneralis valamint A katolikus anyaszentegyház szertartásai címmel. Előbbinek magas tudományos színvonalát bizonyítja, hogy a püspök kérelemmel fordult a Helytartótanácshoz, hogy a Lyceumban tankönyvként alkalmazhassák, s körlevélben ajánlotta az egyházmegyei papság figyelmébe. 1849-től veszprémi püspök. [6]

Virág Mihály (1806–1867) kanonok, teológia tanár. Tanulmányait Kaposvárott, Zágrábban és Pécsett végezte, 1833-tól egyháztörténetet és kánonjogot tanít. 1835 áprilisától könyvtárnok egészen 1845-ig. Virág feladata elsősorban a könyvtári állomány katalogizálása volt, s a korábbi ábécé szerint rendezett katalógusokat egészítette ki tematikus rendszerezésével.

Haas Mihály (1810–1866)

Haas Mihály (1810–1866), Szepesy püspök körének másik neves alakja. Pécsett szentelték pappá 1834-ben, 1846-ban a belvárosi templom plébánosa lett. Továbbá a Lyceum történelemtanáraként tett szert jó hírnévre. Fő műve Baranya című könyve, a reformkori honismereti kutatás és helytörténetírás egyik legjelesebb alkotása. Arányosan szerkesztett könyvének három fő része: a „Földirati Vázlat”, a „Történeti Vázlat” és „Baranya nevezetesebb helyei”-nek bemutatása. Szemléletes stílus jellemzi munkáját. [7]


Virtuális kiállítás vitrinek

Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem


[1]Nagy 2013, 198.
[2]Nagy 2013, 203.
[3]Nagy 2013, 203.
[4]Nagy 2013, 205.
[5]Nagy 2013, 200.
[6]Nagy 2013, 207.
[7]Nagy 2013, 210.