Skip to content

Surányi Miklós

Surányi Miklós (1882 – 1936) Baranya megyében született Felsőmindszenten (a mai Mindszentgodisa). 1892-től a ciszterci rend pécsi főgimnáziumának diákja lett. Az önképzőkörben kitűnt irodalmi érdeklődésével és tehetségével. Az 1899/1900-as tanévben nemes versengés folyt a VIII. osztályos Surányi és a szintén a gimnáziumba járó VII. osztályos Babits Mihály között. Babits szerint a gimnázium 18 irodalmi pályázatából 17-et ő nyert meg, egyet Surányi. [1]

Újságíróként is tevékenykedett, munkatársa volt többek között a Pécsi Közlöny, és a Dunántúli Közélet című lapoknak. 1917-ben aratta első írói sikerét A trianoni páva című regényével. A mű egy nyugalmazott huszárkapitány Domoszlay Farkas és LaBouche Friderika szerelmét mutatja be. [2]

Surányi Miklós: A trianoni páva

Surányi Miklós több művét is pécsi regénynek tartja számon a helytörténeti hagyomány. Elsőként a Kantateérdemel említést, amely egyben egyik legszebb és maradandó értékű műve. A cselekmény jórészt Pécsett játszódik, a főszereplő Regen Richard a székesegyház orgonistája. A műnek a folytatása a Noé bárkája, amely Regen Richard történetét folytatja, és szintén Pécs a helyszíne. Ebben a regényben olvasható Surányi egyik legszebb Pécsre vonatkozó leírása. [3]

Surányi Miklós: Kantate
Surányi Miklós: Noé bárkája – Csorba Győző Könyvtár tulajdona

Egyik legfontosabb műve A csodavárók. Ez nem pécsi regény, de több szálon kapcsolódik Pécshez és Baranyához. Széchenyi Istvánról szóló három kötetes műve az Egyedül vagyunk heves vitákat váltott ki. Egyes kritikusok szerint Surányit illúzióromboló, deheroizáló szándék vezette. 1931-ben a Janus Pannonius Társaság elnökévé választották. [4]

Surányi Miklós: A csodavárók I. kötet
Surányi Miklós: Egyedül vagyunk III. rész
Surányi Miklós: Elnöki megnyitója a Janus Pannonius Társaság 1933. február 3-án tartott első rendes közgyűlésén

Virtuális kiállítás vitrinek

Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem


[1]Nagy 2013. 336-337.
[2]Nagy 2013. 338.
[3]Nagy 2013. 339-344.
[4]Nagy 2013. 346-352.