A 19. században Pécs városában két jeles nyelvész és akadémikus tevékenykedett.
Kassai József (Bodrogkisfalud, 1767. március 15. – Pécs, 1842. március 15.) nyelvész, a magyar nyelv etimológiai kutatásának úttörő alakja.
Kassai József a tokaji piaristáknál kezdte a középiskolát 1778-ban, majd 1783-84-ben a kassai főgimnáziumban folytatta tanulmányait, itt keltette fel a nyelvészet iránti érdeklődését Baróti Szabó Dávid. Előbb 1785-től Egerben, majd Esterházy Károly egri püspök utasítására 1786-tól 1790-ig a pesti egyetemen hallgatott teológiát, melynek befejezése után pappá szentelték. Tarcalon káplán, aztán harminc évig Szerencsen plébános volt. 1824-es nyugdíjba vonulását követően minden idejét nyelvészeti tanulmányainak szentelte, így került kapcsolatba Szepesy Ignác pécsi püspökkel, aki pártfogásába vette, és 1827-ben Pécsre hívta.
A lexikográfia és a népnyelv iránt még a pesti egyetemi évek alatt kezdett érdeklődni, ahol az ország minden tájáról összesereglett ifjak eltérő beszédét tanulmányozta. Hatalmas gyűjtő munkát végzett, Szepesy támogatásával ez alapján adta ki 1833-38 között négykötetes szófejtő szótárát, de sajnos csak a T betűig jutott el. A munka bőrbe kötött kéziratos kötetei a Klimo Könyvtár Szepesy termében találhatók.
A magyar-diák szókönyv címoldala. 61773. 
A magyar-diák szókönyvet a szerző Szepesy Ignác pécsi püspöknek ajánlotta. 
Az agy szó etimológiája, 127. old. 
Magyar nyelv-tanító könyv, címoldal. Oo.V.21. 
Nyelvtani táblázat a nyelvtanító könyvből. 
Egy oldal Kassai József kéziratából. PTE TGYO Sz. J.I.2. 
Kassai József kézírása a szó-könyvhöz készített Toldalékban. Sz. J.I.17. 
Kassai szó-könyvének kéziratos kötetei a Klimo Könyvtárban. Sz. J.I.2.
Nyelvészeti tárgyú cikkeit a Tudományos Gyűjtemény jelentette meg. Munkásságát áthatja az anyanyelv ápolásának igénye, a nyelv nemzetfenntartó erejébe vetett hite. Így írt erről a Magyar nyelv-tanító könyvben:
„Ha nemzeti nyelvünket míveletlenül hagyjuk, anyálkodólag nem tsinosítjuk, és tisztongatjuk, ha nem gyámolítjuk, bibéjét nem gyógyítjuk, nem gyaporítjuk, körülötte nem fáradozunk, nem ügyekezünk, – annál inkább, ha idegen nyelvekkel elnyomatni engedjük, legottan elsoványodik, azonnal elhagyatott árvaságra jut, és nyelvével együtt a’ Nemzetnek is árva ügyefogyottságra, és ügyefogyott árvaságra, következőleg pusztulásra kelletik jutnia.”
Magyar nyelv-tanító könyv, melyly a’ magyar beszédnek, és írásnak szabásait meg-ítélve, gántsolva, és meg-választva adja elé. Sárospatak, 1817.
A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező tagjává választotta.
Irodalom
Kassai József: Magyar nyelv-tanító könyv, mely a magyar beszédnek, és írásnak szabásait megítélve, gáncsolva és megválasztva adja elé. Sárospatak, 1817.
Kassai József: Származtató, ’s gyökerésző magyar-diák szó-könyv, a mely a magyar szókat gyökeröknél foga nyelvtanítólag, s itéletesen adja elé. I–IV. köt. Pest, 1833–1838.
Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, 2010. 375. o.
Mátyás Flórián (Felsődetrehem, 1818. május 3. – Pécs, 1904. április 2.) nyelvész, történész. Erdélyből került Pécsre, itt fejezte be a gimnáziumot. Kelemen József pécsi kanonok ismerte fel a tehetségét és vette pártfogásába. Egy ideig a piarista rend tagja volt. Utazásai során, melyeket leginkább gyalog tett meg, gazdag nyelvtudásra tett szert, őt tartják az utolsó magyar vándordiáknak. Pécsett szerzett jogi diplomát 1842-ben. Tanított a ciszterci gimnáziumban, volt megyei aljegyző és törvényszéki bíró.
Kilenc nyelvet sajátított el, köztük a szanszkritot és a perzsát, így az 1850-es években érdeklődése a nyelvészet felé fordult. Első tanulmánya 1855-ben jelent meg a Magyar Nyelvészet c. folyóiratban. Elutasította a magyar-finn nyelvrokonságot, helyette az árja rokonság mellett foglalt állást. Évekig dolgozott a Magyar nyelvtörténeti szótár megjelentetésén, hogy meggyőződését bizonyítsa. Felhívta kortársai figyelmét a magyar nyelv helyes használatának fontosságára. Magyar nyelvtudomány c. munkájában így írt:
„…ha magyarosan hangzik bár, de nem magyar ,amit szólasz, mert nem magyar, amit gondolsz, könnyen megtörténhetik, hogy nem lesz magyar ,amit érzesz. Lesz magyar föld, csak magyar ember legyen, de nem lesz magyar ember, ha nem magyar a beszéde.”
Nyelvtörténeti szótára végül veszteséges lett, első két kötete után a harmadikat az Akadémia már nem támogatta. Saját pénzén adta ki Pécsett 1871-ben Magyar nyelvtörténeti szótár-kísérlet címmel.
Az 1860-as években kezdett történettudománnyal foglalkozni, elsősorban a középkori oklevelek és krónikák érdekelték. Legjelentősebb történeti műve, a Historiae Hungaricae fontes domestici Európa-szerte ismertté és sokat idézetté vált.
Mátyás Flórián törvénygyakornoki minősítése. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Mátyás Flórián naplója. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Mátyás Flórián naplója, feljegyzések több nyelven. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Mátyás Flórián naplója, magyar és latin nyelvű feljegyzések. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
A „finnesítés” kezdeteiről. A magyar nyelv finnítési törekvések ellenében. Pécs, 1857. 76330. 
Mátyás Flórián akadémiai székfoglalójának címoldala. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Mátyás Flórián akadémiai székfoglalójának első oldala. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Mátyás Flórián akadémiai székfoglalójának piszkozatát az Akadémiától kapott levelek kihajtott borítékára írta. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Kihajtott boríték a székfoglaló piszkozatával. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. 
Mátyás Flórián síremléke a pécsi köztemetőben.
Az Akadémia 1858-ban levelező, 1898-ban rendes tagjává választotta.
Mátyás Flórián sokoldalú tudós volt: a nyelvészet és a történelem mellett érdekelte az okkultizmus. Ifjúkori utazásairól naplót vezetett, de később is rengeteg feljegyzést készített pl. olvasmányairól, pénzügyi helyzetéről. Jegyzeteit sajnálatos módon nem látta el dátummal, ezért azokat nem lehet időrendbe rakni. Kéziratait a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárában őrzik.
Irodalom
Magyar Nagylexikon. X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest, 2000. 628. o.
Mátyás Flórián: A magyar nyelv finnítési törekvések ellenében. Pécs, 1857.
Nagy Imre: Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig. Pécs, 2013.
Szilágyi Erzsébet: Adatok Mátyás Flórián életéhez, nyelvészeti és történetírói tevékenységéhez. Pécs, 1976.
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem