A pécsi irodalom és művészeti élet 1915 és 1925 között az avantgárd vonzásába került. Különösen a képzőművészet és építészet teremtett maradandó értékeket. A Bauhaus Pécsről induló művészei közül az építész Forbát Alfrédot (1897–1972), és a szintén építész és formatervező Breuer Marcellt (1902–1981) kell megemlíteni. Weininger Andor (1899–1986) is a Bauhaus tagja volt, Gömbszínház terve az antik színház tanulmányozására épült, de a modern gépkorszak emberének igényeit igyekezett kiszolgálni.[1]
Molnár Farkas (1897–1945) alapítója volt a Pécsi Művészkörnek, melynek 1920-tól jelent meg Krónika című folyóirata, az első lapszám címlapját is ő tervezte. 1924-ig ő is a Bauhausban tanult. Létrehozta a KURI csoportot (Konstrutiv-Utilitär-Rationell-International). Manifesztumuk szövege megjelent az Út című folyóiratban, melynek munkatársa volt: “… Az esetlegesség helyébe jön a törvényszerü. A dekoratív és kifejezö helyébe a Konstruktív,/ Utilitár,/ Racionell,/ Internacional…/ Éljen az új kubus:/ a világ – kuri elsö kocka alakú háza.” [2] Híres műve a Vörös kockaház terve, melyet a Bauhaus kiállításon mutatott be. 1924-ben ő tervezte Kassák Lajos MA című folyóiratának címlapját is.
Út címlap, 1923 
Ma címlap, 1924
A Krónika munkatársa volt Csuka Zoltán (1901–1984), akinek mesekönyve (Mese az orgona királyfiról és egyéb mesék), illetve Ady hatását mutató versei jelentek meg (Versek). A Piros pünkösd Pécsett című elbeszélő költemény 1918 pünkösdjének tragikus eseményeire emlékezik. A szerbek Baranyából való kivonulása után több baloldali íróval, politikussal együtt a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba emigrál. Az emigrációban adja ki az általa szerkesztett Út folyóiratot, illetve 1928-ban Kéve címmel irodalmi antológiát. [3]
Krónika címlap, 1920/1 
Csuka Zoltán: Tűzharang 
Csuka Zoltán: Kéve
Fehér Sándor (1882–195?), aki Csuka Zoltán tanára volt, 1908-tól költözött Pécsre, 1913-ban jelent meg novelláit tartalmazó A mester című novelláskötete. Haraszti Sándor (1897–1982) szintén a Pécsi Művészkör tagja volt, részt vett az 1920 című aktivista röpirat szerkesztésében. Mindketten Jugoszláviába emigráltak, ott a magyar szellemi és irodalmi élet aktív tagjaként tevékenykedtek. Haraszti Sándor Befejezetlen számvetés című emlékirataiban szól a huszadik század modern pécsi irodalmának szereplőiről.[4]
Fehér Sándor: A mester 
Haraszti Sándor: Befejezetlen számvetés
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1] Nagy 2013. 357–358.
[2] OSAS Archívum. Párhuzamos történetek 1870-től napjainkig. A geometrikus, konstruktív és konkrét művészet összehasonlító kronológiája. (2019.05.07.)
[3] Nagy 2013. 361–366.
[4] Nagy 2013. 355., 363–364.