Lethenyei János: A Tekintetes nemes Baranyavár-megyének és ugyanazon vár-megye méltóságos tekintetes és nemes tisztjeinek versekbe foglalt rövid leírása (1793)
Áldotta e’ Megyét Isten sok javával,
Kenyérrel, gyümölttsel, vizek bő halával,
Kivált, ha tekintesz ennek jó borára,
Kitől sok jövevény jutott már torára.
Itt majd minden hegyből patakok tsordulnak,
A’kiktől a Malmok kereki fordúlnak;
Ha nints kenyér, e’ Nép buzát visz malomba,
Liszttel fordúl viszsza házához azonba.
Egyházi írók a 18-19. század fordulóján
Pécsett a 18. század végén, 19. század elején több olyan tehetséges papi értelmiségi személy is élt és dolgozott, akik mind a szépirodalomban, mind a tudományos, teológiai irodalomban maradandót alkottak. Tevékenységük az 1773-ban Klimo püspök támogatásával létrejött Engel nyomdához is kapcsolódott.
Lethenyei János (1732?–1804) a pécsi egyházmegye papjaként több helyen is szolgált, 1796-ban kanonoki kinevezést kapott. Munkáinak jelentős része fordítás: Remete Szent Pál életrajza, Brodarics Historia verissima, valamint Anonymus Gesta Hungarorum című művei. Ez utóbbi a latinul nem tudó, szélesebb olvasóközönség számára tette elérhetővé a művet. Eredeti munkái közül ki kell emelni Baranya vármegyéről írott versét (A Tekintetes nemes Baranyavár-megyének és ugyanazon vár-megye méltóságos tekintetes és nemes tisztjeinek versekbe foglalt rövid leírása). Az 1793-ban megjelent vers nagy vihart kavart, mivel a szerző több élesen bíráló megjegyzést tett néhány jeles pécsi és baranyai polgárról. [1]
Vizer Ádám (1743–1803) Pécsett született, egyetemi tanulmányait a nagyszombati egyetemen végezte, ahol később az újszövetségi bibliatudomány professzora is volt. Nyugdíjba vonulása után tért vissza Pécsre, ahol a püspöki könyvtár igazgatójaként ténykedett. De az Engel nyomda működtetésében is feladatot vállalt, hiszen Engel Krisztinának fivére volt. Az irgalmas rend pécsi pártfogójaként is gondolnunk kell rá. Irodalmi munkássága főként a bibliai hermeneutikához kapcsolódott. 1777-ben jelent meg Praenotiones hermeneuticae Novi Testamenti, majd 1784–85-ben a több kötetes Hermeutica Sacra Novi Testamenti című műve. [2]
A korszak egyházi szerzői közül még bemutatásra érdemes Simonovits Mihály (1759–1817), aki Eszterházy Pál püspök titkára volt. Eszterházy halála után Halottas beszédében búcsúzott püspökétől. [3]
Világi írók a 18-19. század fordulóján
Kardos Alajos: A’ tekintetes, nemes Baranya vármegyei fel kélt nemes seregnek kedves magyar véreitől való bucsu vétele
Drága Királyunknak, ’s Hazánk’ oltalmára,
A dagályos Francznak végső romlására,
Már kardot kötöttünk, szentelvén éltünket,
Meg halunk, vagy győzzük rút ellenségünket.
Hij a’ kedves Hazánk, s szerető Királyunk,
Védelmére mindent mi odaajánlunk.
El hagyunk, kedvesink! ki menvén Országból,
De reménylünk, hozunk zöld borostyán ágból
Koszorút, mellyet fog kötni vitézségünk,
Királyhoz, Hazához mutatott hivségünk.
A 18. század végén jelennek meg nagyobb számban a világi szerzők Pécs irodalmi életében. Kónyi János (18. sz. második fele – 1792 körül) a népszerű, szórakoztató irodalom művelője volt, sok bírálat is érte emiatt, még Bessenyi is kifigurázta A filozófus című művében. Főműve, a sok kiadást megért A mindenkor nevető Demokritus című anekdotás könyv. E művét – Bessenyivel ellentétben – Ráday Gedeon nagyra értékelte, íróját pedig a legjobb elbeszélők közé sorolta. Kónyi több fordítása is megjelent az Engel nyomdánál, talán legfontosabb Tessedik Sámuel Der Landmann in Ungarn című művének, illetve Gellert R. F. professornak Erköltsös meséi és elö-beszéllésej című magyarítása. [4]
Ballay György (18. sz.) és Bertits Ferenc (1766–1793), latin és magyar nyelvű alkalmi verseiket jelentették meg a pécsi Engel nyomdánál. Ballay a jogakadémia megnyitását köszöntötte Carmen is festam című költeményében. Mindketten írtak ünnepi üdvözlő verest Szányi Ferenc tiszteletére. [5]
Kardos Alajos (1783–1801), akik Pécsett bölcsészetet hallgatott, nagyon fiatalon, 18 éves korában elhunyt. Több művei is megjelent az pécsi Engel nyomdában, a pécsi egyetem alapításáról ki adott kötete az egyetemalapítás körülményeivel foglalkozik, még a pápai bulla szövegét is közli. Versei közül meg kell említeni A tekintetes nem Baranya vármegyei fel kélt nemes seregnek […] Bucsu vétele, valamint A védelmet kérő magyar haza szerető fiaihoz című műveit is. [6]
Virtuális kiállítás vitrinek
Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem
[1] Nagy 2013. 181–184.
[2] Nagy 2013. 185–189.
[3] Nagy 2013. 184.
[4] Nagy 2013. 185.
[5] Nagy 2013. 185.
[6] Nagy 2013. 189.