admin

Dr. Csekey Géza diplomája a pécsi Erzsébet Tudományegyetemről (1947)

2017. november 16-án nagy megtiszteltetés érte a Pécsi Tudományegyetemet (PTE): Dr. Liptákné Dr. Csekey Éva gyógyszerész, egészségügyi szakjogász, az Országos Gyógyszerészeti Intézet ny. főigazgató-helyettese a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont által gondozott Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjteménynek ajándékozta édesapja, Dr. Csekey Géza 1947. szeptember 27-én, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen kelt jogászdiplomáját. Az oklevél átadása Prof. Dr. Ádám Antal professzor emeritus gondos szervezésében, egy kis meghitt ünnepség keretében zajlott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar kari tanácstermében. Az egyetem és a kar nevében Ádám professzor köszöntötte az egybe gyűlteket, majd Csekey Éva meghatott, meleg szavakkal mutatta be részletesen édesapja életútját, jogi pályafutását, színesítve azt családi életük egy-egy személyes történetével. Ezt követően a Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény nevében az egyetemi könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya osztályvezetője, Dr. Schmelczer-Pohánka Éva vette át múzeumi megőrzésre a 70 éves pécsi jogi diplomát.

Mozaikok az 1850-es évek sajtópolitikájából és olvasáskultúrájából az előfizetési nyomtatványok tükrében

by admin
December 19, 2017
Évfordulók, Kutatóterem, Történetek a Múzeumból

Az elmúlt időszakban irányult a figyelem Kelemen József, pécsi kanonok (1790–1868) hagyatékának, Történeti Gyűjtemények Osztályán fellelhető nyomtatványaira, azon belül is a gyűjtemény tetemes részét képező sajtó- és könyvelőfizetési felhívásokra. E dokumentumok tüzetesebb megvizsgálása után olyan kérdések merültek fel, amelyeket a gyűjtemény, a forrásbázis és a korabeli, azaz az 1850-es évek pécsi sajtóviszonyainak vizsgálatára késztettek. A továbbiakban ezekre a kérdésekre kívánok reflektálni, felhívva a figyelmet egy rendkívül érdekes forrástípusra, röviden elemezve a Bach-korszak sajtópolitikáját, s természetesen a sajtó és média vizsgálata közben reflektálnunk kell a korabeli társadalmi viszonyokra is, ez által megidézhetjük a korszak olvasási szokásait, s annak hatásait az egyénre, társadalomra.

A nagy októberi szocialista forradalom centenáriumára

by admin
November 9, 2017
Évfordulók

Éppen száz éve, 1917. november 7-én dördült el a Néván az Auróra nevű cirkálóhajó ágyúja, jelt adva ezzel a pétervári forradalmároknak, hogy indulhatnak a cári rendszer elleni rohamra. Ez az esemény a későbbiek során szimbolikus jelentőséget nyert, a köré szerveződő történetet évtizedekig csiszolták, színezték, míg aztán a Szovjetunió 1991-es összeomlásával a szocialista forradalom mítosza is megdőlt.

A középkori pécsi egyetemtörténeti kutatások „bölcsője” és Koller József, az universitas forrásainak első kutatója

by admin
September 26, 2017
Kutatóterem

5. kép – A Koller József-féle pécsi püspökök dokumentummásolatait tartalmazó dobozok

A 2017-es év jeles évforduló Pécs számára, hiszen 650 évvel ezelőtt, 1367-ben e város falai között alapították meg az első magyarországi egyetemet. Az intézmény rövid ideig állt fenn, és – minden valószínűség szerint – az óbudai egyetem 1395-ös felállításakor már nem létezett. A 15. századtól már csak a káptalani iskola (alsó tagozata: schola minor, felső tagozata: schola maior) biztosította a városban a magasabb szintű képzést. Pécs városa 143 évre (1543 és 1686 között) a Török Hódoltság része lett, és csak a 18. század első harmadára jött el történelmében az a békés időszak, amely lehetőséget teremtett az újjáépítésekre, új tervek megvalósítására. Ebben nagy szerepe volt Klimo György pécsi püspöknek (1751–1777), aki 26 éves működése alatt a hitélet, a kultúra, az oktatás minden szintjének fejlesztése mellett az egyházi építkezések és renoválások terén is jelentőset alkotott, valamint kiemelkedő mecénási tevékenységet folytatott.

Egy „kóbor” Ovidius-kötet kalandos útja a hajdani nyilvános püspöki könyvtárból a mai Klimo Könyvtárba

by admin
August 15, 2017
Kutatóterem

Ha itt a nyár, akkor a könyvtárakban az egyik elsődleges feladat a könyvrevízió és a polcrendezés: ekképpen a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán (Pécs, Szepesy Ignác utca 3.) az egyetemi könyvanyag régi könyves (1851 előtt nyomtatott) könyvállományának rendszerezése volt és van terítéken. A rendszerezés és a takarítás mellett természetesen bele-belenézünk a kézbe vett könyvekbe, belőlük egymásnak néha még elménk pallérozását és jókedvünk fenntartását elősegítendő felolvasást is tartunk.

1. kép Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya — 1. kép Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont
Történeti Gyűjtemények Osztálya

Ilyen alkalmakkal bukkannak elő a kuriózumok! 130.526-os egyetemi könyvtári jelzeten két vaskos Ovidius kötet került a kezünkbe: [Ovidius, Publius Naso]: Pub. Ovidii Nasonis operum. 1–4 Tomus. … Illustravit Daniel Crispinus Helvetius, jussu Christianissimi Regis ad usum Serenissimi Delphini. Venetiis, Apud Sebastianum Coleti, superiorum permissu, ac privilegio, 1731.

A kiegyezés korabeli élclapokon keresztül

150 évvel ezelőtt 1867-ben jött létre a kiegyezés Ausztria és Magyarország között, aminek következtében megszületett az Osztrák- Magyar Monarchia. A következő összeállítás ennek a sorsfordító történelmi eseménynek állít emléket rendhagyó módon. Az 1860-as években, hazánkban több élclap is megjelent, például a Bolond Miska, és az Üstökös, amelyek szintén foglalkoztak a jelentős eseménnyel és a következményeivel. A két lap bizonyos évfolyamai a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztálya állományában is megtalálhatók. A bejegyzésnek nem az a célja, hogy a kiegyezés történetét bemutassa, hiszen erről bőséges mennyiségű szakirodalom született. A következőkben beszéljenek a képek.

1777. május 2.

by admin
April 28, 2017
Évfordulók

Nowotarski István Klimo György emléktáblája a Pécsi Püspöki Palota keleti bejárata mellett

Klimo György pécsi püspök halálának 240. évfordulójára

Jelen írásunkkal Klimo György (1710–1777) pécsi püspökre kívánunk emlékezni halálának 240. évfordulója alkalmából: „Szép, ha a’ nagy nemből származott Ifjú, kevélykedvén benne olly tetteket követ el, mellyek Öseire méltók; (…) De épen olly szép, vagy még szebb ’s dicsőbb alacsony ágyból származni, ’s a’ nélkül, hogy sugárt látna a’ pályán, mellyet koszorús Elei lefutottak volna, fellépni arra, ’s nagy elméje, és érdemei által azon úgy ragyogni, hogy a’ csupa hűség helyett; mellyel Hazájának tartozott, érdemeket tegyen oltárára, ’s mind Oltalmazója, és Istápja a’ Honynak, álljon a’ Nagyok között. Illy férfiu volt Klimo György…” [1] E szavakkal méltatta 1815-ben Kölesy Vincze Károly pécsi káptalani uradalmi tiszttartó a Nemzeti Plutarkus című munkájában a nagynevű egyházfőt.

1. kép – Anton Hartelmayer vörös krétarajza Klimo György püspökről

Leőwey Klára egyetlen verse: A két testvér börtön

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium ereklyéje [1]

Jelen írásunkkal a 120 éve, 1897. április 8-án, Budapesten tragikus balesetben [2] elhunyt Leőwey Klárára [3] emlékezünk. A nagy múltra visszatekintő pécsi középiskolák számos olyan történeti értéket őriznek falaik között, amelyek hosszabb-rövidebb időre a feledés homályába merültek, vagy csak az iskola belső életében maradnak ismertek. Ilyen ereklye a Leőwey Klára Gimnáziumban a névadó kufsteini fogsága alatt, 1853. október 16-án egy lepedődarabra írott verse, A két testvér börtön is.

Heim Pál emlékére

2. kép - A Heim család a pécsi Gyermekklinika udvarán

Heim Pál 1875. szeptember 30-án született Budapesten, Heim Péter, miniszteri tanácsos és Stefánovics Mária gyermekeként. Középiskoláit is a fővárosban végezte, orvosi képzését azonban külföldön, Lausanne-ban kezdte meg. Doktori oklevelét 1897-ben a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen szerezte meg, mely átvétele után a 19 – 20. század egyik kiváló gyermekgyógyásza, Bókay János mellett bővíthette tudását a Stefánia Szegény-gyermek-Kórházban. Heim csecsemőorvostan iránti elköteleződésére nagy hatással volt a breslaui gyermekklinikán, Adalbert Czerny tanítványaként eltöltött másfél év. Ezt követően egy rövid Lausanne-i és párizsi tanulmányút után visszatért Budapestre, ahol 1901-ben az Irgalmasrendi Kórház gyermekosztályának főorvosa lett. 1907-ben egyetemi magántanári kinevezést kapott. (Szabó, 1940)

Joglíceum, jogtudományi kar, kényszernyugdíj – Schaurek Ráfael vázlatos pályaképe a 20. század első felében

by admin
February 24, 2017
Történetek a Múzeumból

Schaurek Ráfael [1] 39 éven keresztül állt Pécsett a jogi oktatás szolgálatában: először a Pécsi Püspöki Joglyceum, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem tanáraként egészen 1950-ben bekövetkezett kényszernyugdíjazásáig. Pályája jól szemlélteti a pécsi felsőoktatás intézményei közötti folytonosságot a jogi képzés területén, kényszernyugdíjazása ugyanakkor kommunista diktatúrának a felsőoktatásban előidézett törésére is utal.