Skip to content

A pálosok Pécsett

Az első pálos telepet Bertalan pécsi püspök alapította 1225-ben a Jakab-hegyen. Később Boldog Özséb egyesítette a mecseki és a pilisi erdők remetéit. A rend névadója Remete Szent Pál, akit példaképként tisztelnek. [1]

Hieronymo D.: Vita et obitus S. Pauli.

Regulájuk az ágostonos szerzetes szabályokat követte, életmódjukat a remeteszellem, a tiszta élet követelménye és aszkétikus szigor jellemezte. Gyöngyösi Gergely „Explanatio Regulae Divi Augustini Episcopi Hipponensis” című munkája a pálosok által követett ágostonos szerzetes szabályokat tartalmazza.

A 18. század közepén Berényi Zsigmond püspök támogatásával templomot és rendházat építettek a mai Király utcában. [2]

1780-ban Esterházy Pál foglalta el a pécsi püspöki széket, aki maga is pálos szerzetes volt. Beiktatása alkalmából Ányos Pál írt verset „Gróf Esterházy Pálnak pécsi püspökségre lett felemeltetését inneplő versek” címmel.

A rend pécsi kötődésű tagjai, köztük Virág Benedek, Táncz Menyhért, Egyed Antal, Alexovics Vazul és Simon Máté irodalmi tevékenységet is folytattak. II. József 1786-ben feloszlatta a rendet, tagjai közül többen világi papként folytatták pályafutásukat.

Virág Benedek Pécsett végezte teológiai tanulmányait, később a székesfehérvári gimnázium tanára volt. Pécsett töltött éveiről emléktábla tanúskodik az egykori pálos kolostor falán. „Ebben az épületben, a volt pálos kolostorban végezte tanulmányait 1776-tól 1781-ig Virág Benedek, a felvilágosodás és a reformkor kiváló költője.

Költőként sokat tett az antik formájú magyar költészet fejlesztéséért. Berzsenyi előtt ő volt a legjelentősebb magyar ódaköltő, maga Berzsenyi is mestereként tekintett rá. [3]

Történetíróként egy olvasmányos stílusú magyar történelem megírására vállalkozott. A „Magyar századok” című sorozatban végül öt kötetet tudott megjelentetni, amelyben a kezdetektől Mohácsig tartó időszakot dolgozta fel.

Táncz Menyhért pécsi teológus korában „Actiones Scholasticae” címmel drámagyűjteményt készített. Rövid kitérő után ismét Pécsett telepedett le, a teológiát és egyházjogot tanított. A rend eltörlése után egyházmegyei papként működött tovább.

Alexovics Vazul Pécsett tanult majd ugyanitt tanított is. Prédikációiban az erkölcsi romlás ellen küzdött. Hasonló szellemben „A könyvek szabados olvasásáról” című könyvében elfogultnak ítélhető harcot folytatott a felvilágosodás eszméi ellen.

A gonosz Könyveken sem értem azokat, a’ melyek roszszul, s’ gyarló-képpen vannak írva: hanem rész-szerént azokat a’ Munkákat, mellyek az erköltsöt vesztegetik; a’ millyenek p. o. a’ gyönyörüségre mesterségesen oktató, és ingerlő Románok, a’ szerelmes Komédiák, és a’ t. rész-szerént azokat, mellyek a religio ellen támadnak […].” [4]

Alexovics 1792, 2.

Simon Máté a pécsi rend teológia tanára volt, 1786 után a Baranya megyei Kárászon lett plébános. Az itt elmondott beszédei nyomtatásban is megjelentek, mint például A’ Tántzról, Az istenfélők boldogságáról, A óltári szentségről vagy A’ káromkodásról.

Irodalom:

Alexovics Vazul: A könyvek szabados olvasásáról. Pest, 1792.
Nagy Imre: Öttorony. A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől napjainkig. Pécs, 2013.
A magyar irodalom arcképcsarnoka. [2019.07.29.]


Virtuális kiállítás vitrinek

Kiállítás Főoldala
A középkori Pécs és a pécsi studium generale
Humanista és reneszánsz irodalom Pécsett
Egyházak és felekezetek együttélése Pécsett
Török világ a Mecsek alján
A jezsuiták kora
A pálosok Pécsett
A pécsi püspöki könyvtár és az irodalmi műveltség
Egyházi és világi írók a 18-19. század fordulóján
Vörösmarty „pécsi triásza”
Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség
A pécsi színjátszás a 19. században
Ciszterci tanárok Pécsett
Koczián Sándor és Karay Ilona
Pécsi nyelvészek – Kassai József és Mátyás Flórián
Ormánságtól Terézvárig
A 19-20. századi pécsi sajtó
A pécsi sajtó újságíróinak irodalmi munkássága
Surányi Miklós
Pécsi Modernek
A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem


[1] Nagy 2013, 131–135.
[2] Nagy 2013, 137.
[3] A magyar irodalom arcképcsarnoka. [2019.07.29.]
[4] Alexovics 1792, 2.