Az 1848. március 15-i forradalom híre Baranya megyébe március 17-én érkezett meg. A Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot egy komáromi kereskedő hozta hajón Mohácsra. Pécsett másnap, március 18-án jelentek meg a forradalmat éltető első plakátok. A Fő téren Perczel Miklós beszédet tartott a társadalmi egyenlőségről, Pécs város közgyűlése elfogadta a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
Az „Éljen a király! Éljen a haza!” című röpirat még aznap tudósított a pécsi városi tanács és a „város közönségének” gyűléséről, amely a változások támogatása mellett foglalt állást, és kijelölte a másnapi gyűlés időpontját. A szövegben két elem jelenik meg hangsúlyosan: egyrészt a királyhoz való hűség nyomatékosítása („Éljen a király!”), másrészt az átmenet békés jellegének kiemelése(„a haza jobblétének békés reformok általi előmozdítása”). Ezzel szemben a forradalom szó egyszer sem fordul elő. A városi tanács szándéka az események kézben tartása, az átmenet békés úton való biztosítása és az uralkodóval való jó viszony megtartása lehetett. Ezért hivatalos hírforrást kellett biztosítani a közvélemény számára a szélsőségek elkerülése érdekében.
1848 tavaszán a lakosság mindennapi életét súlyos gondok terhelték, amelyek elégedetlenséget szültek: megingott az osztrák papírpénz árfolyama, hiányzott az ezüst váltópénz, drága volt a marhahús, megnehezült a só beszerzése, stb. Elsősorban gazdasági okok vezettek Pécsett is a március végén jelentkező zsidóellenes megmozdulásokhoz. Pécs város tanácsa március 27-én „a közönség nyomására” elhatározta, hogy az 1840 óta törvényesen befogadott helybéli zsidóknak három napon belül el kell hagyniuk a várost. A szorongatott helyzetben lévő zsidóság kérelemmel fordult a városi tanácshoz és kiáltványban a város lakosságához, hogy ne kívánják minden javaikat hátrahagyva ily rövid idő alatt elköltözésüket. Kérelmük nem érte el a kívánt hatást és a mintegy negyven család nagyobb része kénytelen volt elhagyni a várost. A kiáltványon fennmaradt Kelemen József kéziratos feljegyzése: “Nagy mozgás volt! a szegény zsidókat mind ki akarták hajtani.”
Itt Pécsett Március 18-án kiáltatott ki a szabadság, ‘s midőn másnap a’ Templomba mentünk 8 órakor hordatták körül város hajdúja által a’ Szabadságot, alkotmányt, ‘s egyenlőséget hirdető czédulák, a’ legnagyobb betűkkel nyomtatva lévén: ÉLJEN a’ szabadság, éljen a’ király éljen a’ Haza! mindenfelé a’ városba a’ legnagyobb mozgalmak, nyughatatlanságok, zsibongások, ‘s aligha a’ papság elkerülte volna a’ kirablást, ha ezen estve tűz nem támadott volna, a’ mi a’ figyelmet oda fordítván, a’ mitől mindnyájan méltán féltünk, csakugyan szerencsésen megmenekültünk. A’ Papság ellen szörnyű ingerültség mutatkozott, mit a’ jobbára Protestáns, Kálomista, Luthranus Liberálisoknak emissariussai mindég élesztettek. Perczel Miklós asztalra állott a’ Sz: Háromság előtt a’ piarczon, ‘s onnét predicalta az egyenlőséget „Nincs most többé Földes Úr, így szollott, nincs nemes, nincs fő Papság, hanem mindnyájan egyenlők vagyunk” A’ mit halván a’ piarczon vasárnapi napon ácsorogni szokott káptalani jobbágyok, egymásra néztek, és káromkodások között mondák: Koma ha ez így van, jerünk haza, vegyünk paripát, puskát, pisztolyt.”
Részlet Kelemen József naplójából (Idézi Fényes 1973. 212.)
Források
Pécs Szabad Királyi Város Tanács és Közönsége: Éljen a király! Éljen a haza! Pécs, [Lyceum Nyomda], 1848. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.150.
Polgárok-Hazafiak! […] vegyétek keresztényi szeretet és oltalom alá!!! a pécsi izraelitákat. Pécsett, a lyceumi nyomdában, 1848. PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.31.
Irodalom
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona (1998):Pécs – Baranya 1848–1849. Pécs, 1998.
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. In: Baranya. Emlékszám az 1848—49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999.
Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
A múzeumpedagógiai foglalkozás feladatainak tartalma
A foglalkozás főoldala
Forradalmi napok
A polgári átalakulás első lépései
A sajtószabadság jegyében
Forradalmak a Habsburg Birodalomban
A város megszállása
A forradalom anyagi vonatkozásai
A városi közrend fenntartása
Kísérlet a város visszafoglalására
Végjáték a távolban