Helyi szinten a polgári átalakulás első lépései közé tartozott a városi tiszti kar és a képviselők választása, valamint a nemzetőrség felállítása, amelyeket az áprilisi törvények értelmében hajtottak végre.
Szemere Bertalan belügyminiszter 1848. április 20-án kelt „Pécs Város közönségének” kezdetű leiratában utasította a várost új városi tisztviselők és képviselők választására. Ennek értelmében a választások előkészítéséhez gyűlést kellett összehívni, amely kijelölte a választás időpontját, a választókerületeket és összeállította a választók listáit a cenzus alapján.
Mindezek után május 7-én már egy német nyelvű felhívás szólította fel a polgárokat, hogy május 11. és 15. között a városrészek szerint bizottságok előtt igazolják jogosultságukat a választásra. Választójoggal csak azok a felnőtt férfiak bírtak, akik az előírt vagyoni vagy műveltségi feltételeknek megfeleltek.
A kerületi választmányok ezek után összeállították Pécs szabad királyi város választói névsorát, amelyet május 16. és 18. között a városházán függesztettek ki.
Április 22-én főispánná nevezték ki a liberális ellenzék vezetőjét, Batthyány Kázmér grófot. A május 28. és június 1. között tartott pécsi választáson a radikális nézeteiről ismert Aidinger Pált választották polgármesterré. Az országos szintű népképviseleti választásokon szintén ő szerzett többséget.
A Pécs Budai Városi nemzeti őrsereg öszveirása című dokumentum a Pécsi nemzetőrség felállításáról ad hírt. Feladata a városi közrend fenntartása és a Dráva vonal védelme volt. Az ún. mozgó nemzetőrség fegyver, egyenruha és kiképzés hiányában azonban nem tudta a hozzá fűzött reményeket beváltani. A nemzetőrségből később többen a honvédségbe léptek át.
[…] így folyt az idő szüntelen való nyughatatlanságok között, elkezdődtek a’ katona állítások, a’ Nemzet-őrök, önkéntesek, Hon-védek, Kossuth Huszárok, és Isten tudja mifélék állítattak, az újságokban szüntelen az hangzott: ,,A’ Haza veszedelemben vagyon” innét az adakozásra való felhívásnak hossza, vége nem volt, majd ajándékot, majd költsön pénzt, majd az ezüstnek, czinnek a’ hazaoltárára tevését követelték. Ekkor adta oda a’ Káptalan is, — előbb a Püspökkel tanácskozván — a’ székes Egyháznak nagy ezüst lámpáját, a’ mi egy mázsa és 6 (fontot?) nyomott [… ]”
Részlet Kelemen József naplójából (Idézi Fényes 1973. 212.)
Források
Szemere Bertalan: Pécs Város közönségének. Pécsett, Nyomatott a lyceumi Nyomdában, 1848.PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.24.
Der Magistrat der königl. Freistadt Fünfkirchen: Aufruf. Fünfkirchen, gedruckt in der Lyc. Buchdruckerei, 1848.PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Kis- és Aprónyomtatványtár. Sz.Y.I.15.26.
Pécs Szab. Kir. Város’ Választóinak betürendes névsora. [Pécs], [Lyceum Nyomda], [1848.] Janus Pannonius Múzeum, ltsz: 73.12.
Pécs Budai Külvárosi nemzeti őrsereg öszveirása. [Pécs], [Lyceum Nyomda], [1848.] Janus Pannonius Múzeum, ltsz: 78.390.
Irodalom
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona (1998):Pécs – Baranya 1848–1849. Pécs, 1998.
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. In: Baranya. Emlékszám az 1848—49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999.
Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Irodalom
Fényes Miklós: Kelemen József pécsi kanonok naplója. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
Nagy Imre Gábor – Ódor Imre – Radnóti Ilona (1998):Pécs – Baranya 1848–1849. Pécs, 1998.
Nagy Imre Gábor: Pécs szabad királyi város 1848 tavaszán. In: Baranya. Emlékszám az 1848—49-es forradalom tiszteletére. 1998–1999. XI-XII. évfolyam. Pécs, 1999.
Szüts Emil: Baranya megye 1848–49-ben. In: Szita László (szerk.): Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve. Pécs, 1973.
A múzeumpedagógiai foglalkozás feladatainak tartalma
A foglalkozás főoldala
Forradalmi napok
A polgári átalakulás első lépései
A sajtószabadság jegyében
Forradalmak a Habsburg Birodalomban
A város megszállása
A forradalom anyagi vonatkozásai
A városi közrend fenntartása
Kíséret a város visszafoglalására
Végjáték a távolban